Rendszeres és nem rendszeres jövedelem osztószáma

Kérdés: A betegszabadság kimerítését követően a táppénzalap megállapításához hogyan alakul a rendszeres és nem rendszeres jövedelem osztószáma az alábbi esetben? A biztosított 2006. november 13-ától 2007. július 31-ig munkaviszonyban állt. Passzív jogon táppénzben részesült 2007. augusztus 1-jétől szeptember 14-ig, majd méltányosságból, még 2007. szeptember 15-étől október 29-ig. Ismét munkaviszonyban áll 2007. november 7-étől jelenleg is, de 2008. szeptember 9-étől keresőképtelen beteg. 2007. évre nem rendszeres jövedelemként 39 000 forint éves jutalom került kifizetésre 2007. március 10-én a 2007. évi munkájáért, és 80 700 forint túlóra és minőségi jutalom a havi munkájáért.
Részlet a válaszából: […] Ennél a kérdésnél is döntő a folyamatos biztosítási időmegállapítása. Mivel a biztosított két jogviszonyát a táppénzfolyósításidőtartama összeköti (jogfenntartó idő), ezért a biztosítása folyamatos. Atáppénz összegének megállapításánál az általános szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

GYÁP alapja

Kérdés: Mi lesz a 2008. május 19-től május 25-ig, illetve a 2008. július 25-től augusztus 1-jéig tartó gyermekápolási táppénz alapja annak a kismamának az esetében, aki 2000 áprilisától áll egy cég alkalmazásában, 2007. május 17-től GYES-ben részesült, 2007. június 19-től 2008. március 31-ig a korábbi munkaszerződése alapján a GYES folyósítása mellett dolgozott, 2008. április 1-jétől 2008. május 18-ig ismét fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, és visszament GYES-re, 2008. május 19-től pedig heti 30 órában újra dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg, hogy a táppénz összegénekmegállapításához mi az irányadó, és mi a számítási időszak. Tekintettel arra,hogy a kismama biztosítása folyamatos, az irányadó időszak a 2007. január1-jétől 2007. december 31-ig terjedő időtartam.Ezen időtartamon belül meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénzkülönbözet utólagosan módosított bér esetén

Kérdés: Kérhető-e az egészségbiztosítási pénztártól táppénz-különbözet abban az esetben, ha az APEH egy 2008 áprilisában kelt határozata alapján a dolgozó részére visszamenőlegesen magasabb összegű bruttó bért állapítottak meg? Az addig tudottak szerint a dolgozó bejelentése minimálbérrel történt. A határozat szerint a társadalombiztosítási járulék megfizetése a foglalkoztatót terheli. A biztosított részére egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapítására nem került sor. A dolgozó 2005. szeptembertől 2006. január közepéig balesetből kifolyólag táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. § akkor (2005-ben) hatályos szövegeértelmében az egészségbiztosítási pénzellátás, így a táppénz összegénekmegállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyután a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.
Kapcsolódó címke:

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: Mi lesz az irányadó időszak egy munkavállaló 2008. április 13-tól 2008. június 28-ig tartó passzív jogú táppénzének megállapításához? A dolgozó 2005. október 1-jétől 2007. március 2-ig munkaviszonyban állt, 2007. március 4-től 2007. június 6-ig munkanélküli-járadékban részesült, 2007. június 7-től 2008. április 12-ig pedig ismét munkaviszonyban állt.
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapjának megállapításánál beszélünk irányadóidőszakról és számítási időszakról. Az irányadó időszak: a táppénzre való jogosultságkezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre valójogosultságot megelőző napig tartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a táppénz alapja 2008. július 4-én kezdődő keresőképtelensége esetén annak a munkavállalónak, akit 2007. március 6-tól foglalkoztat munkáltatója, de 2007. június 30-ig még nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, azért a kifizetett munkabére után – az akkor hatályos jogszabályra tekintettel – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak? 2007. július 1-jétől már megtörtént a pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása, mivel a dolgozó hallgatói jogviszonya megszűnt. A munkavállaló szeptemberben szülni fog. Mi lesz az osztószáma a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeknek? Nem rendszeres jövedelmek: 2007. július 4-én kifizetett 70 000 forint jutalom, mely a 2007. március 6-tól 2007. június 30-ig terjedő időben végzett munkáért járt (pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak a jutalom összegéből), 2007. november 30-án kifizetett 2000 forint bankszámla-költségtérítés, 2007. december 3-án kifizetett 70 096 forint 13. havi bér.
Részlet a válaszából: […] Először is azt pontosítsuk, hogy milyen jövedelem vehetőfigyelembe a táppénz alapjaként. Az egészségbiztosítási pénzellátások (táppénz,terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) összegénekmegállapításánál jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
Kapcsolódó címke:

GYÁP alapja

Kérdés: Egy munkavállaló 2002. március 18-ától folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. 2006. június 6-án szült, gyermekgondozási díjban részesült 2008. június 6-ig, gyermekgondozási segélyen volt 2008. június 7-től 2008. június 30-ig, 2008. július 1-jén pedig újra munkába állt. Milyen összeg lesz a gyermekápolási táppénz alapja abban az esetben, ha a munkavállaló gyermeke 2008. szeptember 15-én megbetegszik?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének kiszámítására az általános szabálytkell alkalmazni (Eb-tv. 48. §).Jelen esetben a keresőképtelenség kezdőnapját megelőzőnaptári évben azért nincs a biztosítottnak jövedelme, mert gyermekgondozásidíjban részesült, ezért a táppénze naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
Kapcsolódó címke:

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesülhet. Főszabály,hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételkénthelyettesítés céljából, vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Gyermekápolási táppénz alapja

Kérdés: A tényleges jövedelem, vagy a 2008. évi minimálbér lesz-e a gyermekápolási táppénz alapja, mivel nincs a biztosítottnak a számítási időszakban 180 napi pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme? Egy biztosított 1999. július 15-től jelenleg is munkaviszonyban áll. 2005. október 16-tól 2006. április 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyben, 2006. április 2-től 2007. szeptember 2-ig GYED-ben, 2007. szeptember 3-tól GYES-ben részesül, a GYES folyósítása mellett napi 8 órában dolgozik, és 2008. január 30-tól 2008. február 5-ig GYÁP-ot igényel. 2007. január 1-jétől 2008. január 29-ig a munkabére 451 305 forint.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát végzőbiztosított táppénzének kiszámítására az Eb-tv. 49. §-a alapján az alábbieltérő rendelkezést kell alkalmazni:– a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak aGYES folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címke:

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-a főszabályként úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kellfigyelembe venni. A kérdésből azonban feltételezhető, hogy olyan munkavállalókszabadságának kiadására irányul, akiknek a beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is azt tisztázzuk, hogymit tekintünk rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelemnek. Miért kell ajövedelmeket ilyen szempontból különválasztani?A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
1
21
22
23
30