305 talált cikk a táppénz összege kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 13-án, a munka befejezése előtt üzemi balesetet szenvedett. A balesetet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismerte el. A munkavállaló ezt követően két hétig kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Mivel január 13-ára a teljes munkabérét megkapta, a társadalombiztosítási kifizetőhely január 14-től folyósít részére baleseti táppénzt. A 2026. augusztus 24-től kiállított orvosi igazoláson azonban a keresőképtelenség kódja „1”-esről „8”-asra változott. Továbbra is baleseti táppénzt kell folyósítani a korábban megállapított napi alap figyelembevételével, vagy az általános szabályok szerint új táppénzalapot kell megállapítani?

Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?

Kérdés: Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy a keresőképtelen munkavállalója betegszabadságra vagy táppénzre jogosult? Mi a különbség a két ellátás között?

Kérdés: Mikortól folyósítható táppénz, és mi lesz az ellátás alapja egy 2023. március 1-től alkalmazásban álló munkavállalónak, aki 2024. május 18-án született gyermeke jogán CSED-et, majd 2026. május 18-ig GYED-et kapott, 2026. feb-ruár 9-től kérte a GYED miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság megszüntetését, e naptól heti 20 órás munkaidőben vissza is ment dolgozni, és 2026. május 26-tól „9”-es keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényel? A munkavállaló szerződés szerinti bére havi 450.000 forint, amely jóval kevesebb, mint amit a gyermek születését megelőzően keresett.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a 2025. december 1-jétől alkalmazásában álló munkavállaló esetében, aki 2026. április 9-től négyéves gyermeke jogán GYÁP-igényt nyújtott be, és egyben kérte, hogy a 2026. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint, a táppénz összegének megállapítása során az előző munkáltatójánál elért jövedelme is kerüljön beszámításra, mert az lényegesen kedvezőbb, mint a jelenlegi jövedelme? A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. április 1-jétől 2025. november 30-ig állt fenn.

Kérdés: Egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél külsős cég végezte a bérszámfejtést 2025. december 31-ig, 2026. január 1-jétől pedig saját hatáskörben történik a számfejtés, és ezzel egyidejűleg átfogó ellenőrzést kértek. Az átfogó ellenőrzés során megállapításra került, hogy egy munkavállalónknak mind a naptári napi alapja, mind a táppénz mértéke rossz. Több időszakot is lefed a keresőképtelensége, illetve időközben folyamatos keresőképtelensége is lett. A határozatban pótutalást állapítottak meg a kamataival együtt, amelyre a foglalkoztatót kötelezi az egészségbiztosítási szerv. Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek ezzel kapcsolatban, miket kell javítani?

Kérdés:

Jogutódlásnak tekinthető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásra való jogosultság szempontjából egy háromoldalú megállapodás keretében munkáltatók között átadott munkavállaló jogviszonya? A munkavállaló nem áthelyezéssel vált munkahelyet, hanem a megállapodás alapján a meglévő munkáját folytatja a cégek közötti feladatátadás miatt. Az átvevő vállalta a ki nem adott szabadság biztosítását, valamint azt, hogy a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából is figyelembe veszi a jogelődnél töltött időt.

Kérdés:

Munkáltatóváltást követően a munkavállaló a 2026. január 5-én újonnan létesített munkaviszonyában 2026. február 2-án keresőképtelenné vált, amely állapot előreláthatóan hosszabb ideig fennáll. Az előző munkáltatónál több mint 180 napon állt fenn a biztosítása, jövedelme is magasabb volt. Van arra lehetőség, hogy a korábbi munkaviszonyból származó jövedelme képezze az ellátás alapját, amennyiben az a számára kedvezőbb?

Kérdés:

Valóban átszámolhatja a munkavállaló szóbeli kérelme alapján a gyermekápolási táppénz összegét a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2025. október 27-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, munkabére 650.000 forint/hó. A dolgozó előző munkaviszonya 2021. január 4-től 2025. október 26-ig állt fenn, havi 850.000 forint munkabér ellenében. A dolgozó a 2026. január 13-tól január 30-ig tartó időszakra gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a 2023. május 16-án született gyermekére tekintettel, akit egyedülállóként nevel, így 2025. május 16-tól 2026. május 15-ig 84 GYÁP-napra jogosult. A kifizetőhely a 650.000 forintos munkabér alapján számolta ki a munkavállaló gyermekápolási táppénzének napi összegét (12.999,99 forint), aki kérte, hogy az ellátás megállapítása során vegyék figyelembe a korábbi munkáltatójánál elért magasabb jövedelmet is.

Kérdés: Hogyan alakul egy biztosítási üzletkötéssel foglalkozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége, akinek a bevétele jutalékból származik, ami az előreláthatóan hosszú ideig tartó keresőképtelen állománya alatt is folyamatosan érkezik a számlájára? Befolyásolja ez a bevétel a táppénzjogosultságát?