Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vállalkozót – minden körülmények között (a kérdésben is említett Tbj-tv. 29. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.

Egyéni baleset-biztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyre, vezető tisztségviselőjére, tevékenységében személyesen közreműködő tagjára, vagy a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő szakképző iskolai tanulóra mint biztosítottra kötött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...illeti meg őt (LB. M. törv. I. 10.070/1984.)Az Mt. rendelkezéseinek hatálya a munkaviszonyban álló munkavállalókra terjed ki, a társasági tagi jogviszonyban álló, továbbá munkaviszonynak nem minősülő munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyban álló személyeket nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...foglalkoztatott biztosított esetében nincs lehetőség (Tbj-tv. 32. §-a), a munkaidők összeszámításra csak a társas vállalkozás tagjának és az egyéni vállalkozónak az egyidejű munkaviszonya esetén kerülhet sor [Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése, 29. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mvt. előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.A 87. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pontja mondja ki az önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás gyakorlati adómentességét, ha a juttatásra a törvényben meghatározott mértékig és feltételek mellett kerül sor. Az önkéntes kölcsönös...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 18.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a tartamára kell megfizetni.A kérdésben felvetett probléma megoldása érdekében tehát először is azt kell tisztáznunk, hogy az érintett tag mely időtartam alatt minősül társas vállalkozónak.A Tbj-tv. 4. §-ának (1) bekezdés d) pontja értelmében a kft. tagját akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hónaponként 4200 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;h) az 1999-2002. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.Gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szövetkezeti tagsági viszony önmagában nem alapoz meg társadalombiztosítási jogviszonyt. A szövetkezet tagjára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezettel valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (munkaviszonyt, vállalkozási jellegű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:
1
…
252
253
254
…
278