Találati lista:
171. cikk / 354 Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kisadózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
172. cikk / 354 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
173. cikk / 354 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.
174. cikk / 354 Nappali tagozatos főiskolai hallgató őstermelői tevékenysége
Kérdés: Hogyan alakul annak az őstermelőnek a járulékfizetési kötelezettsége, aki nappali tagozatos főiskolai hallgató, és iskolaszövetkezeti tagként munkaviszonyban áll?
175. cikk / 354 Nappali tagozatos hallgatók hallgatói jogviszonyának szünetelése
Kérdés: Valóban született olyan törvénymódosítás, amely alapján mentesülnek a biztosítási kötelezettség alól a szövetkezetben végzett munkájuk tekintetében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgatói a hallgatói jogviszony szünetelése alatt? Amennyiben igen, akkor ez a változás érinti az egyetem mellett társas vállalkozói tevékenységet folytató tag járulékfizetési kötelezettségét is?
176. cikk / 354 Tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Mikortól kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. május 10-től szünetelteti a tevékenységét?
177. cikk / 354 Árvaellátás
Kérdés: Jogosult árvaellátásra az a gyermek, akinek a szülei már régen elváltak, az édesanyja nevelte, és az édesapja elhunyt?
178. cikk / 354 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék, és hogyan lehet megszüntetni az ellátás folyósítását?
179. cikk / 354 Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
180. cikk / 354 Tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó 2014. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de 2015 márciusában egy korábban kibocsátott számla ellenértékeként bevételt realizál? Kell nyilatkozni a kifizető részére a vállalkozás szüneteltetéséről?
