Vállalkozását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. június 20-tól 2015. július 7-ig keresőképtelen állományban volt, és a vállalkozását 2015. június 24-től szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozásokra vonatkozó szabályokat a Kata-tv. tartalmazza, amely egyértelműen rendelkezik a közteherfizetésről, a biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályokról, valamint az ellátásokra való jogosultságról is.A törvény értelmében a főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Háztartási munka

Kérdés: Hogyan tudja a leggazdaságosabban foglalkoztatni egy magánszemély az édesanyja gondozását, valamint a házvezetést végző személyt úgy, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak? A munkavállalás alkalmanként történik, az érintett munkavállaló máshol főfoglalkozásban dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Pontosan az ilyen esetekre alkotta meg a törvényhozás a 2010. évi XC. tv.-t, amely már 2010. augusztus 15. napjától megteremtette a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony lehetőségét. Ez a jogviszony a szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Nappali tagozatos főiskolai hallgató őstermelői tevékenysége

Kérdés: Hogyan alakul annak az őstermelőnek a járulékfizetési kötelezettsége, aki nappali tagozatos főiskolai hallgató, és iskolaszövetkezeti tagként munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, kivéve ha– a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen kisebb, mint 20 év,– kiskorú személyt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet az a személy, aki 2011. december 31-ig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban, 2015. februárban történt felülvizsgálata óta pedig rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben igen, akkor az ellátásra tekintettel kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás folyósítása mellett lehet egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni, csupán arra kell figyelni, hogy a jogosult jövedelme három egymást követő hónapon keresztül ne haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát (2015. évben 157 500 forintot), ellenkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Szabadságmegváltás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni a munkavállaló részére a kilépéskor megfizetett szabadságmegváltás összegéből, illetve mit kell fizetnie a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor az időarányosan a munkavállalót megillető, de ki nem adott szabadságot meg kell váltani. A szabadság megváltására csak ebben az egy esetben van lehetőség. Nem kell ugyanakkor alkalmazni ezt a szabályt a gyermek születésekor az apát megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.
Kapcsolódó címke:

GYED-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a GYED-ben részesülő egyéni vállalkozót, aki az ellátás mellett folytatni kívánja a vállalkozói tevékenységét, de a 40 órás munkaviszonyában továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán fontos megemlíteni, hogy GYED mellett a gyermek egyéves korát követően szabad csak keresőtevékenységet folytatni.A GYED-ben részesülő, vállalkozásában személyesen közreműködő egyéni vállalkozó az általános szabályokhoz viszonyítva kedvezményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkaügyi per tárgyát képező jogellenes munkaviszony megszüntetésére mikor került sor. Ezért elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a válaszunk azzal a feltételezéssel készült, hogy a kérdésben említett jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Nyugdíjigényt benyújtott egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytatóként vagy főállásúként kell megfizetnie a járulékokat annak az egyéni vállalkozónak, aki 2015. május 10-ével megigényelte a nyugdíjat a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel, de az ellátásról szóló határozatot még nem kapta meg?
Részlet a válaszából: […] Sajnos erre a kérdésre vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak egyértelmű rendelkezést.A kérdésben vázolt esetben talán a legbiztonságosabb megoldás, ha az igénylő továbbra is főállású biztosított egyéni vállalkozóként fizeti meg a havi (minimális) járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint (3.112. §) a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Ezt a választási lehetőséget szűkíti le a Tbj-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata

Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adó­azonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A 2007. évi I. tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérdésbeli francia állampolgárságú tanuló EGT-állampolgárként érvényes úti okmánnyal vagy személy­azonosító igazolvánnyal jogosult beutazni Magyar­ország területére. Ugyanezen törvény 5. §-a úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.
1
59
60
61
81