Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] Nincs szükség számszerű példára, tekintve hogy a kérdésbeli ügyvezető beltag után a GYES folyósításának időtartamára nem keletkezik a bt.-ben járulékfizetési kötelezettség. Lényegében ezt mondja ki a Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdésébe foglalt szabály, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Német ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen egyéni járulék, illetve személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett egy megbízási jogviszony keretében ügyvezetői tevékenységet végző német állampolgár, aki Németországban munkaviszony keretében végez munkát? Az ügyvezető díjazása a minimálbér összegének többszöröse.
Részlet a válaszából: […] A tagállamok szociális biztonsági rendszerét érintő közösségi koordinációs szabályok értelmében – az egy tagállam jogszabályai alá tartozás uniós alapelvéből következően – a német állampolgárságú ügyvezető az egyidejűleg Magyarországon és Németországban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Árvaellátásban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy árva­ellátás mellett dolgozó 22 éves női munkavállaló után, aki jelenleg felnőttoktatásban is részt vesz? A nyugdíjasokra vonatkozó jövedelemkorlát, illetve egyéb szabályozások figyelembe vehetők ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az árvaellátás hozzátartozói nyugellátás, az ebben részesülő személy nem tekintendő saját jogú nyugdíjasnak. Ez azt jelenti, hogy munkabére után az általános szabályok szerint kell leróni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (természetesen figyelembe véve, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. Magasabb összegű járulékalap vállalására – tényleges jövedelem híján – a jogszabály mindössze három személyi körnek biztosít lehetőséget.A Tbj-tv. 29/A. §-ának (3) bekezdése a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A megbízásra vonatkozó szabályokat a Ptk. 6:272-6:280. §-ai tartalmazzák.Megbízási szerződés alapján a megbízott elsődlegesen a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig megbízási díj megfizetésére köteles. A törvény azonban ismeri és elismeri az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó státusza a kérdésben említett fiatalgazda-pályázat szempontjából megfelel-e a támogatásra jogosultság feltételének, nem a társadalombiztosítási jogszabályok határozzák meg.Egyébiránt nem ismerünk egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez mindhárom személy esetében az első lényeges szempont az illetőség megállapítása. Tekintve, hogy "csak" tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelezően alkalmazandó jogszabály, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet az egy tagállami biztosítás elvét követi. A 12. cikk (1) bekezdésében kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A munkavállaló biztosítási jogviszonyának megszűnési időpontja a munkavállaló munkaviszonya megszűnésének időpontjával egyezik meg [Tbj-tv. 7. § (1) bekezdése]. A munkaviszony megszűnésének időpontját követően teljesített kifizetések nincsenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kft. megbízott ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amelyik a 'T1041-es bevalláson a választott tisztségviselőket jelölő 1210-es kódon jelenti be az ügyvezetőt, aki nem tagja a társaságnak, és megbízási jogviszonyban látja el a feladatait? A megbízási díj számfejtése során nem alkalmazzák a 10 százalékos költséghányadot, és nem vonják a munkaerő-piaci járulékot sem. Nagyon helytelen volt a korábbi gyakorlat, amikor alkalmazták a költséghányadot, és megbízási jogviszonyként 1202-es kóddal jelentették be az ügyvezetőt? Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma a Ptk., illetve az Szja-tv. vonatkozó előírásai közötti ellentmondásból adódik. A Ptk. 3.112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
1
59
60
61
80