Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem minősül nyugdíjasnak, illetve semmilyen egyéb speciális szabály sem vonatkozik rá, így belépése napján biztosítottá válik a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. A biztosítási jogviszony kezdetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a nyugdíjas munkavállaló kapcsán végkielégítésről csak abban az esetben beszélhetünk, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában még nem minősült nyugdíjasnak, hiszen a nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjpénztári befizetések egyházi személyek részére

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség keletkezik egy bejegyzett egyház által az egyházi személyek részére teljesített önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után? Az érintettek után a jogszabályban előírt járulékok elszámolásra és megfizetésre kerültek.
Részlet a válaszából: […] Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyek szociálishozzájárulásiadó-, illetve járulékalapját illetően mind a Szocho-tv., mind pedig a Tbj-tv. az általánostól eltérő szabályokat állapít meg. A Szocho-tv. 8. §-ának (2) bekezdése az adóalapot a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen értelmezi a szabályokat az a mezőgazdasági őstermelő, aki havi 50 ezer forint alapján fizet 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, hogy az 1958-as bevallásban nem kell szociális hozzájárulási adót megállapítania, illetve amennyiben 2019-ben a jövedelme nem haladja meg a 4 millió forintot, és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor évi 600 ezer forintos járulékalapra tekintettel lényegében 0 forint lesz a szociálishozzájárulásiadó-alapja?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. július 23-án hatályba lépett változásai valamennyi mezőgazdasági őstermelő – tehát ideértve azokat is, akikre a biztosítás e jogviszonyuk alapján kiterjed – esetében megszüntette a szociális hozzájárulási adó negyedévenkénti bevallásának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Egyszerűsített foglalkoztatott ellátásai

Kérdés: Megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat az után a munkavállaló után, akit napi bejelentéssel foglalkoztatnak, vagy egészségügyi ellátása érdekében saját maga után kell fizetnie a társadalombiztosítási közterheket?
Részlet a válaszából: […] A napi bejelentéssel történő foglalkoztatás valószínűleg az Efo-tv. szerinti egyszerűsített foglalkoztatás keretében történhet.Amennyiben ez így van, akkor a foglalkoztatottnak saját maga után meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak ellenére is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke megváltozott, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Az adómérték évközi változása miatt a Szocho-tv. 2. §-ának (4) bekezdése az irányadó egy adott kifizetés adómértékének meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Keresőtevékenység GYED alatt

Kérdés: Eleget tesz-e a keresőtevékenységre vonatkozó feltételnek az az édesanya, aki a GYED tartama alatt bölcsődébe adja kisgyermekét, de nem a főállású munkahelyére megy vissza, hanem önálló vállalkozásba kezd?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében nem jár a GYED, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:
1
38
39
40
81