Kivaalap megállapítása

Kérdés: Érvényesíthető valamilyen formában a kivaalap megállapítása során a SZÉP-kártyára történő utalás szociálishozzájárulásiadó-mentessége?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a 2020. évi LVIII. tv. 40. §-ának (3) bekezdésére utal, miszerint a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontjától eltérően 2020. április 22-től a 2020. december 31-ig (illetve a 2020. évi CIV. törvény 26. §-ának idevágó módosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell minimumjárulékot fizetni 2020. július 1. után egy egyszemélyes kft. ügyvezetője után, aki ingyen látja el tevékenységét, és mellette egy másik kft.-ben heti 2 órás munkaviszonyban szintén ügyvezető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos hiányzik egy nagyon lényeges információ, nevezetesen, hogy az ügyvezető tulajdonos tagja-e az említett cégeknek.Amennyiben nem tulajdonos tagról van szó, akkor az egyszemélyes kft.-ben az ingyenes megbízás nem keletkeztet semmilyen társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy – noha betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – nem érvényesítette a nyugdíjjogosultságát, így továbbra sem minősül saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően egyéni vállalkozóként változatlanul kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 70. §-a értelmében a munkáltató, amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A felmentési idő számításánál a töredéknapot a munkavállaló javára egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bíróság által megítélt kártérítés

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A bíróság által megítélt kártérítésre vonatkozóan már kialakult egy egységes álláspont, amelyet az Szja-tv., valamint a Tbj-tv. és a Szocho-tv. is alátámaszt. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) véleménye segít a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Ekhós munkavállaló minimumjáruléka

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] 2020 szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásának jogszabályi hátterét a Tbj-tv. 100. §-ának (1) bekezdésében találjuk, miszerint amennyiben a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdőnapja 2020. július 1-jét megelőző nap, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
1
31
32
33
81