Kis értékű ajándék eho-ja

Kérdés: Az Eho-tv. 3. §-ának változása jelenti-e azt, hogy a kis értékű ajándék (Szja-tv. szerint 500 forint alatti, az Áfa-tv. szerint 5000 alatti) után nem kell megfizetni a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § bb) pontja szerint százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után, azonban az Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés helyes megválaszolásához azt kell eldönteni, hogy az Szja-tv. 69. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kifizetői ajándékozás, vagy a (9) bekezdés e) pontjában szabályozott üzleti ajándékozás történt. A kifizető által adott ajándék természetbeni juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

"Doktorandusz" kft.-tag járulékai

Kérdés: A kft. tagja a diploma megszerzése után rendszeres ösztöndíjban részesül mint "doktorandusz". Szabadidejében, tagi jogviszonyban munkát végez. Milyen eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás ténylegesen és személyesen közreműködő tagja után a Tbj-tv. 27. §-ában szabályozott alapesetben havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után mind a társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, akire a biztosítás – társas vállalkozóként – az 1959. évi 38. tvr. által kihirdetett magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján terjed ki. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Evás társas vállalkozó

Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
Részlet a válaszából: […] A társaságnak három személyesen közreműködő tagja van, egy fő kiegészítő tevékenységet folytató és két fő, aki tevékenységét heti 36 órás foglalkoztatás mellett folytatja.Személyes közreműködésükért jövedelemben nem részesülnek, így a Tbj-tv. 28. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Társas vállalkozó járulékfizetése anyasági ellátás esetén

Kérdés: Ha egy bt. beltagja, mint vállalkozás személyesen közreműködő ügyvezetője ebből a jogviszonyból semmiféle díjazásban nem részesül, akkor jogosult-e egy másik főállású munkaviszonyból származó GYÁS-ra, majd később GYED-re? Ha igen, a GYÁS, majd GYED folyósítása alatt kell-e a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel a minimálbér után fizetni a járulékokat, illetve a tételes ehót?
Részlet a válaszából: […] A főfoglalkozású munkaviszonyból eredő biztosítási kötelezettség alapján a szülő nő – egyéb feltételek fennállása esetén – jogosult GYÁS-ra és GYED-re. A betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként, ügyvezetőjeként erre az időszakra mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Tagi jövedelem kivét

Kérdés: Kötelező-e ténylegesen jövedelmet felvennie a betéti társaság személyesen közreműködő beltagjának?
Részlet a válaszából: […] Ezt a sokakat foglalkoztató témát a Társadalombiztosítási Levelek I. évfolyam 3. számának 48. kérdése már érintette. A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja számára sem főfoglalkozás, sem többes jogviszony, illetve kiegészítő tevékenység esetén nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Társadalombiztosítási kötelezettségek sorkatonai szolgálat ideje alatt

Kérdés: Egy munkavállaló heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett egy kft.-nek is személyesen közreműködő tagja. Jelenleg polgári szolgálatot teljesít, ám tagsági viszonya alapján jelenleg is havi rendszerességgel jut jövedelemhez, amely meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kft.-nek milyen társadalombiztosítási kötelezettségei keletkeznek a polgári szolgálat időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] Társas vállalkozóról van szó, aki ezzel párhuzamosan katonai szolgálatot teljesít ugyan, de rendszeresen jövedelemben részesül személyes közreműködéséért. Az első, amit kijelenthetünk vele kapcsolatban, hogy a Tbj-tv. 28. §-ának b) pontja alapján nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Főfoglalkozású társas vállalkozó szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Jogosult-e szabadságra, illetve betegszabadságra a bt. személyesen közreműködő kültagja, aki főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] A szabadság és a betegszabadság fogalma az Mt.-ben található, így csak a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek esetében beszélhetünk mindkét jogintézményről. A betegszabadság, ahogy az elnevezéséből is láthatjuk, a munkavállalónak a betegsége miatti keresőképtelensége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
15
16