Többes jogviszonyú kft.-tag szülése

Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] Az ellátásokra való jogosultság részletezése előtt a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeket kell egyértelművé tenni, tekintettel arra, hogy ez alapozza meg az ellátásra jogosultságot.A dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjnak minősül a foglalkoztatás szempontjából a nyugdíj előtti álláskeresési segély? Milyen feltételekkel végezhető keresőtevékenység az ellátás folyósításának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. és a Tny-tv. értelmében saját jogú nyugdíjasnak kizárólag az a természetes személy minősül, aki a Tny-tv., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával– öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Ügyvezető jogállása

Kérdés: Munkaviszonyba vagy megbízási jogviszonyba kell bejelenteni a gazdasági társaság ügyvezetőjét abban az esetben, ha az új Ptk. bevezetése óta létesített vagy módosított társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezető jogállásáról?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselő az ügyvezetést munka-viszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el, mégpedig a társasággal kötött megállapodásának megfelelően. A társasági szerződésnek csak a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Biztosítás többes jogviszonyban

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy egyszemélyes kft. tagjára, aki egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, az őstermelői jogviszonyában terjedjen ki a biztosítás?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem terjed ki a biztosítás, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetnie a vállalkozásnak a havi 7500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha a társaság saját jogú nyugdíjas tulajdonosa 2019. január 1-jétől munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonos tagja után akkor kötelezett a társas vállalkozás a havi 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, amennyiben ő kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Ez fennállhat tényleges személyes közreműködésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Kft.-tag rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultságnak egyik feltétele valóban az, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet [2011. évi CXCI. tv. 2. § (1) bekezdés b) pontja], legalábbis azon a napon, amely naptól az ellátás folyósítását kéri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kisadózó egyéni vállalkozó kismama, aki a szülés idejére, illetve az azt követő időszakra egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, mert egy pályázaton azzal a feltétellel részesült támogatásban, hogy a vállalkozásának folyamatosan működnie kell? Elveszti az ellátásra jogosultságát, ha a bevételre tekintettel ez alatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy nem jár a CSED a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban (ide nem értve a nevelőszülői jogviszonyt) keresőtevékenységet folytat.E szabály azonban az egyéni vállalkozó esetében sem jelenti azt, hogy meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett a Cst. 24. §-a értelmében heti 30 órát meg nem haladóan lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik. A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Beltag személyes közreműködése

Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. a társaság tevékenységében való személyes közreműködésről szó szerint valóban nem rendelkezik, a 3:156. §-ban viszont kimondja, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. A 3:155. § arról is rendelkezik, hogy a betéti társaságra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
1
8
9
10
61