Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] ...vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállalók utáni adókedvezmény) érvényesíthetők. Azon tag után, aki a kft.-nél szakképzettséget nem igénylő munkakörben van foglalkoztatva, a szociális hozzájárulási adóból a 2011. évi CLVI. tv. 461....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...24 160 forint, napibér 4830 forint, órabér: 604 forint). Ettől eltérően a legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló a minimálbérnél magasabb összegben megállapított ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények 2015

Kérdés: Hogyan változtak a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó szabályok 2015-ben?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.Részmunkaidős foglalkoztatás eseténa) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, a tartósan álláskereső személy, a huszonöt év alatti, és az ötvenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Ügyvezető járulékalapja

Kérdés: Hol található arra vonatkozóan konkrét jogszabályi hely, hogy az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő tag esetében elég a minimálbér (2014-ben 101 500 forint) alapulvételével megfizetni a járulékokat, és nem kell a garantált bérminimumot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...§-a sem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a vezető tisztségviselői teendők ellátása igényel-e bármilyen végzettséget vagy szakképzettséget, illetve erre vonatkozóan semmilyen jogszabályi előírás sem létezik. Mindezek alapján a társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...bérminimum havi összege minősül, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A Gt. 21. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kiküldött munkavállalónak – valamely állammal a kettős adózás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – nincs személyijövedelemadóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulékok, illetve a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Közalkalmazott fizetési fokozata

Kérdés: Figyelembe vehető a bedolgozói, szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve a romániai munkaviszony a közalkalmazotti jogviszony fizetési fokozatának megállapításánál? Hogyan kell figyelembe venni a munkaviszonyokat, és melyik fizetési fokozatba sorolható be a közalkalmazott, ha a betöltendő munkaköréhez szükséges egyetemi végzettséget 2012. június 15-én szerezte meg, és 2000. szeptember 18-tól 2002. augusztus 31-ig a Nemzeti Múzeumban, 2004. május 10-től 2004. június 2-ig, illetve 2008. július 7-től 2013. május 31-ig pedig több kft.-ben dolgozott munkaviszony keretében? Áthelyezés esetén átvihető-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadság, vagy minden esetben ki kell fizetni a megváltást?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak.A Kjt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény nem alkalmazható egyidejűleg ugyanazon munkavállaló vonatkozásában– a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,– a huszonöt év alatti és az ötvenöt év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Kültag jogállása

Kérdés: Dolgozhat a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjért egy betéti társaság korhatár előt­­ti ellátásban részesülő kültagja, ha nem kíván biztosítási időt szerezni, és csak azért vesz részt a társaság tevékenységében, mert ő rendelkezik a működéshez szükséges szakképzettséggel?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagja – néhány kivételtől eltekintve (egyetlen beltagos bt. beltagja, vezető tisztségviselő) – szabadon döntheti el, hogy személyesen közreműködik-e a társaság tevékenységében, és ha igen, akkor ezt milyen jogviszonyban teszi.Ennek megfelelően nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni. Felhívjuk afigyelmet, hogy ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokúiskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a társasvállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbéralatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.
1
6
7
8
13