1460 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?

Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. április 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban 1000 forint/óra munkabérért, és 2016. július 5-én munkavégzés közben balesetet szenvedett? A keresőképtelenségről szóló igazoláson a keresőképtelenség első napja július 5., de erre a napra a munkavállaló munkabért kapott, mert a baleset a munkavégzés hatodik órájában történt, ezért a baleseti táppénzre július 6-tól jogosult. A munkavállaló előző jogviszonya 2015. június 16-án szűnt meg.

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom számításánál, illetve állami szolgálati jogviszonynak tekinthető a Magyar Államvasutaknál töltött időszak? Mikor kellett és kell kifizetni a munkáltatónak a 25 és 30 éves jubileumi jutalmat annak a munkavállalónak az esetében, aki 1987. szeptember 1-jétől 1993. szeptember 13-ig a Magyar Államvasutaknál, 1993. szeptember 16-tól 1997. október 31-ig egy megyei munkaügyi központnál, 1997. november 1-jétől 2011. január 14-ig egy önkormányzat polgármesteri hivatalánál dolgozott és 2011. január 15-től jelenleg is folyamatos köztisztviselői munkaviszonyban áll? Ki kellett volna fizetnie a munkáltatónak 2012. évben a 25 éves jutalmat? Ha igen, hogyan kezdeményezhető a kifizetés?

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon az elhunyt fia által megszerzett 3 éves szolgálati időre az édesanya, aki jelenleg közel 32 éves munkaviszonnyal rendelkezik, de a fia halála óta egészsége olyan mértékig megromlott, hogy nem tud dolgozni, ezért előreláthatólag saját erőből nem lesz képes több szolgálati időt szerezni? Az elhunyt gyermek 25 éves volt.

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számít jogosultsági időnek a nők kedvezményes nyugdíjának igénylésekor a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő?

Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?

Kérdés: Van valamilyen teendője annak a személynek, aki már hosszabb ideje külföldön él, de a családi pótlékot még mindig kapja Magyarországról, és ez alatt az idő alatt semmilyen igazolást nem kért tőle a folyósító? Hibás ez az eljárás, illetve követett el valamilyen hibát a kérelmező?

Kérdés: Folytathatja tovább a tevékenységét egy adószámmal rendelkező, üdülési és szálláshely-szolgáltatást folytató magánszemély abban az esetben, ha augusztus hónaptól a főállású munkahelyén szülési szabadságon lesz, és CSED-et igényel? Ez összeegyeztethető az említett tevékenységével, vagy szüneteltetnie kell azt az ellátás idejére?