Egészségkárosodási járadékban részesülő dolgozó alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy korábban bányászként dolgozó 48 éves férfi, aki 40 százalékos egészségkárosodása miatt bányász egészségkárosodási járadékban részesül, hogy járadékának folyósítása ne szűnjön meg? Milyen járulékok terhelik a munkavállalót és munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] Ami az egészségkárosodási járadékban részesülő munkavállaló keresőtevékenységét illeti, esetében a 8/1993. EüM-PM együttes rendelet – ellentétben az ugyanezen jogszabály alapján járó átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesülők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló nem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem mentesül az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Nyugdíjba vonuló biztosított utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan kell visszamenőleg rendezni a járulékokat, illetve milyen nyomtatványt kell használni önellenőrzéshez abban az esetben, ha az 1992. október 1-jétől jelenleg is napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló részére a nyugdíj-biztosítási szervek 2003. június 8-án visszamenőleg 2003. február 12-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt problémára a Tbj-tv. R. 5/C. §-ának (1) bekezdése egyértelmű eligazítást ad. E jogszabályi hely kimondja, hogy saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugellátása megállapításának kezdőnapját követő foglalkoztatása (továbbfoglalkoztatása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Segítő családtag biztosítása

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
Részlet a válaszából: […] Röviden: semmilyent, de a felvetett probléma kapcsán foglalkozzunk egy kicsit bővebben a segítő családtagokkal.Az első kérdés, hogy kinek lehet segítő családtagja?A Tbj-tv. 4. §-ának g) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak, a betéti társaság, illetve a közkereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Nyugdíjas tag eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetni – az 5 százalék baleseti járulékon felül – a saját jogú nyugdíjas tagnak évi 2-3 alkalommal személyes közreműködés címén kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóról van szó, akinek személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után a társaság – helyesen – megfizeti az 5 százalék baleseti járulékot.A jogviszony tartamára – függetlenül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 25. §-a kimondja, hogy saját jogú nyugdíjas egyéni járulékot – 3 százalék egészségbiztosítási, illetve 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék tagdíjat) – nem fizet. E jogszabályi helyet tovább pontosítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége miatt, a könnyebb érthetőség, illetve áttekinthetőség érdekében két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálása az egyik évről a másikra áthúzódó jogviszony esetében nem okoz gondot olvasónknak, illetve hogy a biztosítási kötelezettség e kérdéses esetben megállapítható. Ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetnie annak a saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, aki egyidejűleg kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó jövedelmet szerez, mely után az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot egyéni vállalkozásában megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 7. § (1) bekezdésének g) pontja szerint nem kell megfizetni a tételes eho-t annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja. Ugyanakkor az Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a tételes eho-t a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
42
43
44
45