GYED alapjának megállapítása

Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azirányadó időszak a 2004. január 1-jétől 2005. március 20-ig terjedő időtartam.A biztosítottnak nincs ezen időtartamon belül 180 naptári napi jövedelme, ezérta gyermekgondozási díj összegét a jogosultsága kezdő napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Nem rendszeres jövedelmek figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Egy kft. a munkavállalói részére évente kb. 8 hónapon át a ledolgozott idő után prémiumot és túlórát fizet. Táppénzigény esetén hogyan kell figyelembe venni ezeket a nem rendszeres jövedelmeket, ha a számítási időszak – a keresőképtelenséget megelőző naptári év? (Van osztószámcsökkentő nap.) – a jogosultságot megelőző 180 nap?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének kiszámításánál a számítási időszakbankifizetett nem rendszeres jövedelmeket lehet figyelembe venni. Tehát, ha aszámítási időszak a jogosultságot megelőző naptári év, akkor a naptári évbenkifizetett nem rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Baleseti táppénz összegének kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz összegét annak a 2004. március 2-től munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. október 21-én üzemi balesetet szenvedett, minek következtében október 22-től keresőképtelen beteg. 2004. szeptember havi munkabére 185 600 forint, amiből 5840 forint 1 nap szabadságra járó távolléti díj, 11 680 forint pedig túlóra.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe a távolléti díj. A túlóra – mint nem rendszeres jövedelem – napiátlagának kiszámítására eltérő – a táppénzre vonatkozó – szabályt kellalkalmazni. Tehát 168 080 Ft:29 nap = 5795,86 Ft/nap ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmezése szerint a táppénz összegének megállapításánál jövedelemnek a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell tekinteni.Először pontosítom a túlóradíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a következő esetben? A biztosított keresőképtelen beteg 2004. április 5-től (betegszabadságát már kimerítette). 2003. január 1-jétől december 31-ig a munkabére 600 000 forint volt. A 2003. évben végzett munkája alapján 2003. december 15-én 120 000 forint jutalmat fizettek ki részére. Osztószámcsökkentő napok száma: 15 (táppénz: 2003. október 1-jétől október 15-ig).
Részlet a válaszából: […] Elsődleges szabály, hogy a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha van a biztosítottnak legalább 180...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén

Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt fontos meghatározni, hogy a megszűnt biztosítási időt melyik jogviszonynál vesszük figyelembe a folyamatos biztosítási idő számítása szempontjából. Mindkét foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyhoz a megszűnt biztosítási idő nem vehető figyelembe. Ez egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után

Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 12. § szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,a) aki az igénylő háztartásában él, ésaa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Helyi utazási bérlet árának megtérítése

Kérdés: Milyen kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak a dolgozók által leadott helyi utazási bérlet árának megtérítése esetén?
Részlet a válaszából: […] A helyi utazási bérlet árának megtérítése után adókötelezettsége a magánszemélynek keletkezik. Ha a magánszemély munkaviszonyban van, akkor munkaviszonyból származó bérjövedelme keletkezik. Ezért a kifizetésből – "címkéjétől" függetlenül – a rendszeres jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Kft. tagjának jövedelemfelvétele

Kérdés: Köteles-e rendszeres jövedelmet felvenni az a kft.-tag, aki máshol áll munkaviszonyban, vagy nyugdíjas, de azért a kft. tevékenységében is személyesen közreműködik?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 84. § (1) bekezdése alapján a gazdasági társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységének gyakorlásában. A törvény megfogalmazásából kitűnik, hogy a személyes közreműködés nem kötelező, pusztán lehetőség a tagok számára, amit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

TGYÁS és GYED irányadó időszaka

Kérdés: Mi lesz a TGYÁS és a GYED irányadó időszaka annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, akinek a bejelentett havibére 100 000 forint, és 2004. november hóban fog szülni?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénybevételére való jogosultságot az Eb-tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.A terhes vagy szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
1
8
9
10
12