Munkaviszonyban álló gyermek beszámítása családi pótlék összegének megállapításánál

Kérdés: Milyen összegű családi pótlékra jogosult az a szülő, akinek egyik gyermeke 1984. augusztus 30-án született, és munkaviszonyban áll, a másik pedig 1985. augusztus 30-án született, és a 2003/2004. tanévben még középiskolás? Beszámítható gyermeknek kell-e tekinteni a szülő háztartásában élő, munkaviszonyban álló, nagyobbik gyermeket?
Részlet a válaszából: […] A Cst. szabályozza a családi pótlékra való jogosultságot, a figyelembe vehető gyermekek számát és a családi pótlék összegét. A törvény a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek körét is meghatározza. Elsődleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Baleseti táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat.A túlóra nem rendszeres jövedelem, napi összegét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Nem rendszeres jövedelem feltüntetése a "Jövedelemigazolás"-on

Kérdés: Súlyos hibának minősül-e, ha a szigorú számadásos "Jövedelemigazolás" pótlapján nem történt meg a túlóra nem rendszeres jövedelemként való feltüntetése? A munkáltatónknál szinte havonta előfordul 2-3 túlóra, ezért a figyelembe vehető időszak minden hónap lenne. Bérszámfejtés szempontjából csak a túlórához tartozó pótlék a nem rendszeres jövedelem. Osztószám szempontjából sem jelent semmit, mert a nem rendszeres jövedelem osztószáma nem lehet kevesebb, mint a rendszeres jövedelem osztószáma, hiába csak a tárgyhónapokban fordul elő a túlóra.
Részlet a válaszából: […] Ha a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás" pótlapján nem részletezi havonként, kifizetésenként, vonatkozó időszakonként, jogcímenként a nem rendszeres jövedelmeket, akkor súlyos hibát követ el. Ugyanis a táppénz összegének kiszámításánál a jogosultság kezdőnapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Bérkorrekció minősítése

Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül az a bérkorrekció, amelyet egy pénztárgépfiók gyártásával foglalkozó kft. a munkaviszonyban álló dolgozói részére – a munkaszerződésük alapján – a hó végi elszámolásnál teljesítményarányosan fizet?
Részlet a válaszából: […]

A pénzbeli ellátások megállapításánál a bérkorrekció rendszeres jövedelemnek minősül.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Nem rendszeres jövedelem minősítése a táppénzszámításnál

Kérdés: Jár-e a dolgozó részére táppénz a keresőképtelenség időtartama alatt kifizetett prémium összege után? Hogyan lehet figyelembe venni ezt a nem rendszeres jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelem kiszámításánál az irányadó időszakra járó rendszeres jövedelmet, és az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni. Pl.: ha a biztosított 2004. január 26-tól február 22-ig jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. rendelkezése szerint a kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyának gyermekgondozási díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.
Részlet a válaszából: […] A kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyának gyermekgondozási díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik. A gyermekgondozási díjra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmének naptári napi összegével. [Eb-tv. 55. § (6) bek.]Az összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz összegét megállapítani? A dolgozó munkaviszonyban állt 2002. február 20-tól április 1-jéig, majd 2002. április 2-től december 31-ig. Munkanélküli-járadékban részesült 2003. január 9-től április 27-ig. Ismét munkaviszonyba állt 2003. április 27-től május 3-ig. 2003. május 22-től jelenleg is egy szövetkezet alkalmazásában áll, 2003. augusztus 14-től keresőképtelen.
Részlet a válaszából: […] Az igénylő 2002. február 20-ától rendelkezik folyamatos biztosítási idővel. A táppénz összegének megállapításához irányadó időszak 2002. február 20-tól 2003. augusztus 26-ig tart. Tekintettel arra, hogy a levélíró kieső időket nem közölt, ezért a munkaviszonyok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 47. §-ában foglaltakra tekintettel nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított teljes keresetét megkapja, illetve ha keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után. Nem vitás, hogy a dolgozó az étkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
1
9
10
11
12