Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: A bevétel 20 százalékának tizenketted része alapján kell meghatározni a 2018-ban alkalmazandó havi járulékalapot abban az esetben is, ha egy tevékenységét 2017. október 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 2017. december 31-ig kb. 3 millió forint, vagy arányosítani kell a bevételt az évi 8 millió forintos értékhatár figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A jogszabály alkalmazása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a mezőgazdasági őstermelő az előző évi bevételét milyen időtartam alatt érte el. Ebből következően, ha az említett őstermelő a 8 millió forint alatti (e tekintetben támogatásokkal csökkentett)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Jutalom figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető a 2016. december hónapban kifizetett jutalom a dolgozó 2017. szeptember 5-től járó táppénzének alapjául abban az esetben, ha a 2016. október 12-től 2017. június 30-ig tartó időszak alatt a dolgozó az előző betegsége miatt 2016. október 17-től 2017. június 6-ig táppénzen volt, azaz a jutalom kifizetésekor sem dolgozott? A kifizető a jutalom után minden közterhet rendben megfizetett.
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1-jétől megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításával kapcsolatos fogalmak.A pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jo-go--sultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?
Részlet a válaszából: […] Noha a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjbiztosításhoz kell benyújtani, az nem nyugdíjbiztosítási ellátás, hanem az egészségbiztosítás baleseti ellátásainak egyike. Baleseti járadékra az Eb-tv. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az jogosult, akinek üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a járulék – noha az egyéni járulék a biztosítottat terheli – összegének megállapítása, biztosítottól való levonása, bevallása és megfizetése a foglalkoztató feladata, illetve felelőssége, tehát alap-esetben ennek elmulasztásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó személyek vállalkozást működtessenek.A Spanyolországban tanuló magyar egyéni vállalkozó esetén a magyar társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban leírtak szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Tiszteletdíj

Kérdés: Törvényesen jár el a lakásfenntartó szövetkezet abban az esetben, ha a tiszteletdíjat nettóban fizeti ki? Hány százalék járulékot kell befizetnie a munkaadónak a nettóban kifizetett, havonként folyósított tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] A kifizetésre minden esetben "nettóban" kerül sor, hiszen a kifizetőnek a jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót, illetve az esetleges járulékokat le kell belőle vonnia.A kérdésben választott tisztségviselőről van szó, akire a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

CSED alapja egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Mi lesz a CSED alapja "A", illetve "B" munkáltatónál az alábbi esetben? A munkavállaló 2014. március 13-án munkaviszonyt létesített "A" munkáltatónál heti 40 órában, havi 200 000 forintért. 2017. június 30-án munkaszerződés-módosítás történt, munkaideje heti 30 órára csökkent, és a havibére 150 000 forint lett. "B" munkáltatónál 2017. július 1-jétől munkaviszonyt létesített, heti 10 órában havi 50 000 Ft díjazásért, és ugyanitt 2016. szeptember 6-tól biztosított választott tisztségviselő, havi 70 000 Ft díjazásért, amiből a kifizető pénzbeli egészségbiztosítási járulékot von.
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a dolgozónak egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés].Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (csecsemőgondozási díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Választott tisztségviselők járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a lakásszövetkezet elnöke, illetve egyéb tisztség-viselői után abban az esetben, ha a tiszteletdíjuk eléri a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személyekre a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése értelmében választott tisztségviselőként terjed ki a biztosítás.A választott tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíj az Szja-tv. 24. §-a alapján nem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, emiatt az ellátás mellett dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Valóban le kell vonni a korhatárt be nem töltött nyugdíjas munkavállalótól a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is abban az esetben, ha a munkavállaló keresete a jövő hónapban eléri a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a nyugellátás szüneteltetésének tartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.Ez főszabály szerint azt is jelenthetné, hogy az e körbe tartozó biztosítási jogviszonyban álló személy egyéni járulékként továbbra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.
1
4
5
6
30