Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Valóban igaz, hogy nem kell levonni a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot annak a munkavállalónak a béréből, aki korábban rokkantsági nyugdíjat kapott, jelenleg pedig rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás – függetlenül attól, hogy a korábbi rokkantsági nyugdíj alakult át erre az ellátásra, vagy komplex felülvizsgálatot követően 2011. december 31-ét követően került megállapításra – nem minősül saját jogú nyugellátásnak, ezért az abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először a biztosítási kötelezettséget kell rendezni, és az első gyermek után igénybe vett ellátásokra való jogosultságot kell tisztázni.Általános szabály, hogy a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Táppénzjogosultság megállapítása

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a dolgozó jogviszonya március 21-től március 28-áig tartott, de nem végzett munkát, a jelenléti ív szerint igazolatlan távolléte volt, majd április 4-én beérkezett egy 8-as kódú orvosi igazolás a keresőképtelenségéről?
Részlet a válaszából: […] Első lépésben a biztosítási kötelezettséget kell meghatározni. A munkaviszony kezdőnapja március 21. A Tbj-tv. 7. §-ában foglaltak alapján a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, tehát a dolgozó március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Családi adókedvezmény elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a gyakorlatban elszámolni a családi adókedvezményt havi 161?000 forint munkabérből abban az esetben, ha a munkavállalónak 3 gyermeke van? Milyen sorrendben érvényesíthető a kedvezmény a járulékokból?
Részlet a válaszából: […] A családi adókedvezmény elsősorban adókedvezmény, és csak kiegészítő jelleggel járulékkedvezmény. Ezért a szabályozás azon a logikán alapul, hogy először az adóelőleg-megállapítás során kell figyelembe venni a családi kedvezményt, és ha még marad fenn nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. június 1-jétől nyugdíjas, és 2017. október 30-án munkavégzés közben üzemi balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg, hogy ki jogosult táppénzre. Az Eb-tv. 43. §-ban foglaltak értelmében táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának b) pontja értelmében mind a rehabilitációs, mind pedig a rokkantsági ellátás jogosultsági feltétele, hogy az igénylő nem végez keresőtevékenységet.A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Nyugdíjas megbízott baleseti táppénze

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre a 2017. szeptember 11-én bekövetkezett balesetére tekintettel az a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2017. július 9-én nyugdíjazás miatt megszűnt a cégnél, amely 2017. július 17-től megbízási jogviszonyban ismét foglalkoztatja? A dolgozó megbízási díja havi 150 000 forint, a baleset munkába menet történt, amely miatt a dolgozó kórházba került.
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott táppénzre nem jogosult, mégpedig azért, mert pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a jövedelme után nem fizet (Tbj-tv. 25. §, Eb-tv. 43. §). Baleseti táppénzre viszont az Eb-tv. 56. §-ában foglaltak alapján jogosult. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egyetemista ügyvezető járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy kft. tulajdonos ügyvezető tagjáról van szó, aki az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, 0 forintos megbízási díjért látja el, és e jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Rokkantsági ellátás GYED alatt

Kérdés: Igényelheti ismét a rokkantsági ellátását a GYED folyósítása alatt az a dolgozó, aki már részesült az ellátásban, de 2017. július 10-én szült, CSED-ben részesül 2017. december 24-ig, ezért az ellátás megszüntetésre került, de 2017. december 25-től GYED-et igényel? Amennyiben nem, akkor hogyan kell értelmezni pontosan a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.
1
3
4
5
30