Találati lista:
1201. cikk / 1613 1955-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba az a nő, aki 1955-ben született, 1971 szeptembere óta dolgozik teljes munkaidőben, és két gyermeke van, akikkel 1977 júniusától 1982 októberéig otthon volt GYES-en?
1202. cikk / 1613 1952-ben született ügyvezető igazgató nő nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az 1952. január 8-án született ügyvezető igazgató nő, aki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, mandátuma a cégénél 2009. december 31-én lejár, és felmentési bért kap 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig?
1203. cikk / 1613 Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai
Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
1204. cikk / 1613 Védett kor
Kérdés: Valóban létezik-e a nyugdíjazás előtt az úgynevezett védett kor, és mikortól alkalmazható ez egy 1953-ban született nő esetében? Melyik életkor betöltését kell figyelembe venni nyugdíjkorhatárként?
1205. cikk / 1613 Egyetemi hallgató őstermelő járulékai
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
1206. cikk / 1613 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?
1207. cikk / 1613 Korengedményes nyugdíj
Kérdés: Meddig élhetnek a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével a jogosultak? Meddig kell befizetnie a nyugdíj összegét a munkáltatónak? Mi történik abban az esetben, ha a cég vállalta a befizetést, de mégsem fizet? Mi a helyzet abban az esetben, ha a fizetés időpontjában már nem is létezik a foglalkoztató? Visszavonják-e a megállapított nyugdíjat, ha időközben megváltozik a nyugdíjkorhatár? A foglalkoztatónak a 2009. vagy a 2010. évi korhatárhoz viszonyítva kell az ellátás összegét előre megfizetnie? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató a jogviszonyát most erre hivatkozással megszünteti, de a korengedményes nyugdíjat jövőre mégsem finanszírozza?
1208. cikk / 1613 Rokkantsági nyugdíj alatt végzett munka beszámítása az öregségi nyugdíjba
Kérdés: Beszámítják-e a rokkantsági nyugdíj alatt biztosításban töltött időt, valamint nyugdíjalapnak számít-e a kapott munkabér annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak az esetében, akinek az ellátása a kereset nagysága miatt megszűnt, a következő hónaptól azonban öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?
1209. cikk / 1613 Felmondás nyugdíjas munkavállalónak
Kérdés: Jár-e ismételten a 30 napos felmondási idő, illetve a 15 napos felmentés annak a munkavállalónak, akinek 2007 decemberében nyugdíjazás miatt megszűnt a munkaviszonya, megkapta a felmondási időt, valamint a felmentést is, a nyugdíjazását követő naptól nyugdíjasként tovább dolgozik, de ez év végével munkáltatói felmondással megszűnik a munkaviszonya?
1210. cikk / 1613 Rehabilitációs járadék
Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
