Ügyvezetők jogállása

Kérdés: Milyen minimum-járulékalap után kell megfizetni a járulékokat egy kft. egyik ügyvezető tagja után, aki ténylegesen is ellátja a vezetői feladatokat? Be kell jelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon a másik tagot is, aki a társasági szerződés szerint szintén ügyvezető, de ténylegesen nem végzi a tevékenységet, és máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Kell fizetni valamilyen közterhet ez után a tag után?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Jelen esetben tehát ezek a kötelezettségek állnak fenn mindkét, az ügyvezetést társas vállalkozóként ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Előző munkáltató követelésének átutalása

Kérdés: Köteles az új munkáltató levonni és átutalni az előző munkáltató részére egy olyan követelést, amelyről a munkavállaló által bemutatott iratokból egyértelműen megállapítható, hogy jogszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] ...erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.Jogszabály alapján kell levonni a munkabérből például a nyugdíjjárulékot, a személyijövedelemadó-elő­leget, a munkavállalói járulékot, végrehajtható határozat például a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.
Kapcsolódó címke:

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Valóban nem számít bele a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munka a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időbe annak az igénylőnek az esetében, aki 2000-ben vált jogosulttá az ellátásra, és mellette részmunkaidős állást vállalt, a rokkantsági nyugdíja megszüntetése, 2011 óta pedig teljes munkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...azonos a jogosultsági idő fogalmával. Szolgálati időként ugyanis azokat az időszakokat kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy törvényi rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...béren kí­­vüli juttatás nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek, ezért utána a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. Ugyancsak nem keletkezik a tagnak adott béren kívüli juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Nyugdíjas végelszámoló megbízási díja

Kérdés: Lemondhat a megbízási díjáról a nyugdíjas végelszámoló, aki nem tagja a társaságnak? A végelszámolást végző személy eddig rendelkezett egy másik cégnél heti 40 órás munkaviszonnyal, a végelszámolás alatt álló társaságnál pedig megbízási szerződés alapján havi 5000 forint összegű díjazásban részesült, most azonban 40 éves jogviszonyára tekintettel nyugdíjba vonult, és le kíván mondani a megbízási díjáról, tekintettel arra, hogy a cégnek semmilyen bevétele nincs, a költségeit tagi kölcsönből fedezi.
Részlet a válaszából: […] ...alá [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésének g) pontja], ezért utána a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem merül fel. Díjazása után az szja-n túl a 27 százalékos mértékű szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja átalány­adózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az indiai magánszemélyt terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a nyugdíjjárulékot vagy a kifizetésre került (nettó) 150 000 forint díjazás bruttó összege alapulvételével kell megfizetnie a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munka­erő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. E kötelezettségét nem befolyásolja a havi 50 ezer forintos kata egyéni vállalkozóként történő megfizetése, ahogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mi a különbség egy heti 36 órás biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó 2013 első, illetve második félévi járulékfizetési kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után meg kellett fizetnie a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, addig július 1-jétől mind a 7, mind pedig a 10 százalékot csak (a szociálishozzájárulásiadó-alapjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Végelszámoló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a végelszámoló tag biztosítási kötelezettsége abban az esetben, ha egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és a végelszámolás ideje alatt nem részesül díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. E költségek úgy csökkenthetők, ha az érintett tag részmunka­idős munkaviszonyban látja el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
58
59
60
149