Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért olyan kereset (jövedelem) alapján állapítják meg, amely után a kifizetés időpontjában nyugdíjjárulékot kellett fizetni. 2004. évben a járulékfizetési felső határ napi 14 500 forint, ezért a nyugdíj megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása

Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...esetében szintén a tényleges jövedelme után kell megfizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és mindaddig a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, amíg a valamennyi jogviszonyában elért nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme nem éri el az éves felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik jövedelme.A Tbj-tv. értelmében a természetbeni juttatás adóköteles része után a kifizetőnek meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a biztosított azonban egyéni járulékot nem fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj utólagos bevallása

Kérdés: Mi a teendő, ha a dolgozó a munkaviszony létesítésekor úgy nyilatkozott, hogy nem tagja magánnyugdíjpénztárnak (irataiból is ez derül ki), azonban több év után kiderül, hogy mégis rendelkezik ilyen tagsággal?
Részlet a válaszából: […] ...történhet meg, amelynek benyújtásával egyidejűleg az elmaradt tagdíjak befizetése iránt is intézkedni kell. Emellett a vonatkozó időszak nyugdíjjárulék-bevallását is – melyet a foglalkoztató az adóhatóság felé teljesített – korrigálni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása

Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasról van szó, aki a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyéni járulékok (4 százalék egészségbiztosítási- és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetésére nem kötelezett.Ebből sajnos egyenesen következik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Egészségkárosodási járadékban részesülő dolgozó alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy korábban bányászként dolgozó 48 éves férfi, aki 40 százalékos egészségkárosodása miatt bányász egészségkárosodási járadékban részesül, hogy járadékának folyósítása ne szűnjön meg? Milyen járulékok terhelik a munkavállalót és munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...százalék társadalombiztosítási járulékot, és le kell vonnia belőle a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (Tbj-tv. 20. és 24. §-a).Ez utóbbit azért, mert az egészségkárosodási járadékban részesülő nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem mentesül az egyéni járulékok (3 százalék egészségbiztosítási és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetése alól. Ez azt is jelenti, hogy e járulékok fizetése révén – az egyéb jogosultsági feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...összeghatárig a munkáltató által átvállalt tagdíj, hozzájárulás mentes a társadalombiztosítási járulék (29 százalék), valamint a nyugdíjjárulék (8,5 százalék, illetve 1,5 százalék) és az egészségbiztosítási járulék (3 százalék) fizetése alól. Nem mellékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozásában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
135
136
137
149