Magán-nyugdíjpénztári tagdíj utólagos bevallása

Kérdés: Mi a teendő, ha a dolgozó a munkaviszony létesítésekor úgy nyilatkozott, hogy nem tagja magánnyugdíjpénztárnak (irataiból is ez derül ki), azonban több év után kiderül, hogy mégis rendelkezik ilyen tagsággal?
Részlet a válaszából: […] ...történhet meg, amelynek benyújtásával egyidejűleg az elmaradt tagdíjak befizetése iránt is intézkedni kell. Emellett a vonatkozó időszak nyugdíjjárulék-bevallását is – melyet a foglalkoztató az adóhatóság felé teljesített – korrigálni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása

Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasról van szó, aki a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyéni járulékok (4 százalék egészségbiztosítási- és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetésére nem kötelezett.Ebből sajnos egyenesen következik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségkárosodási járadékban részesülő dolgozó alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy korábban bányászként dolgozó 48 éves férfi, aki 40 százalékos egészségkárosodása miatt bányász egészségkárosodási járadékban részesül, hogy járadékának folyósítása ne szűnjön meg? Milyen járulékok terhelik a munkavállalót és munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...százalék társadalombiztosítási járulékot, és le kell vonnia belőle a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (Tbj-tv. 20. és 24. §-a).Ez utóbbit azért, mert az egészségkárosodási járadékban részesülő nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címke:

RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése

Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén nem mentesül az egyéni járulékok (3 százalék egészségbiztosítási és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetése alól. Ez azt is jelenti, hogy e járulékok fizetése révén – az egyéb jogosultsági feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címke:

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...összeghatárig a munkáltató által átvállalt tagdíj, hozzájárulás mentes a társadalombiztosítási járulék (29 százalék), valamint a nyugdíjjárulék (8,5 százalék, illetve 1,5 százalék) és az egészségbiztosítási járulék (3 százalék) fizetése alól. Nem mellékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozásában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...Munkahellyel rendelkező munkavállaló esetén: 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék (munkavállalótól levonva), 1 százalék munkavállalói járulék (munkavállalótól levonva), szja-előleg.C) Munkahellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...– a járulékalapot képező jövedelem juttatását követően be kell vallani és meg kell fizetni. Ugyanez vonatkozik a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék levonására is, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyidejűleg fennálló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt

Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Részlet a válaszából: […] ...hónap első napján érvényes minimálbér után kell megfizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. 2004. január 1-jétől, amikor már nem minősül kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címkék:  

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából azok az időszakok, illetve azok a jövedelmek vehetők figyelembe, mely időszakokra és jövedelmek után a biztosított nyugdíjjárulékot fizetett. Így a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelembe természetesen beleszámít mind a megbízási díjnak, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
136
137
138
149