288 cikk rendezése:
121. cikk / 288 Jogosultsági idő
Kérdés: Egy év megszerzett jogosultsági időnek minősül a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából egy betéti társaság beltagjának napi 4 órás munkaviszonyban történő munkavégzése? A beltag ápolási díjban részesül, és a munkabére 200 000 forint/hó.
122. cikk / 288 Öregségi nyugdíjas munkavállaló egyéni járulékai jövedelemkorlát elérése után
Kérdés: Továbbra is vonni kell az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak a munkabéréből, akinek a keresete már elérte a minimálbér 18-szorosát?
123. cikk / 288 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
124. cikk / 288 Nem főállású kisadózó kereseti korlátja
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
125. cikk / 288 Cafeteriaelemek minősítése éves keretösszeg számítása során
Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységre vonatkozóan megállapított, a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosában megállapított éves keretösszegbe a munkáltató által adott Erzsébet-utalvány, vagy a cafeteriaelemek a meghatározott összegen felül adhatóak?
126. cikk / 288 Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai
Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?
127. cikk / 288 1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
128. cikk / 288 Szolgálati idő
Kérdés: Szerezhető szolgálati idő egy napi 4 órás munkaviszonnyal?
129. cikk / 288 Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
130. cikk / 288 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Milyen esetekben kötelező és milyen esetekben adható fizetés nélküli szabadság az új jogszabályok szerint? Hogyan kell figyelembe venni a fizetés nélküli szabadságot a szolgálati idő kiszámításánál?
