1556 cikk rendezése:
1441. cikk / 1556 Köztisztviselő végkielégítése
Kérdés: Hogyan vonatkozik a Ktv.-t módosító 2000. évi XXXIII. törvény arra a személyre, aki 1960-ban létesített munkaviszonyt, ami áthelyezéssel 1992-ben a Ktv. hatálya alá tartozó jogviszonnyá alakult, és 2004. május hónapban felmentéssel szűnt meg? Jár-e végkielégítés és hány hónapra? A dolgozó előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, amelyet a 2000. évi XXXIII. törvény megjelenése után, de még 2000. május 25. előtt állapítottak meg.
1442. cikk / 1556 Elvált házastárs özvegyi nyugdíja
Kérdés: Kaphat-e özvegyi nyugdíjat elhunyt férje után a 20 éve elvált feleség abban az esetben, ha a válás után a férj hajléktalan lett, de az állandó bejelentett lakcíme a felesége lakása maradt?
1443. cikk / 1556 Egyéni vállalkozó személyes közreműködése
Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
1444. cikk / 1556 Kft. ügyvezetőjének nyugdíjazása
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője 2004. április 30-án tölti be a 60. életévét. A munkaviszonyban töltött évei alapján a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így igénybe kívánja venni az ellátást. Jár-e neki felmentési idő, illetve fel kell-e mondani a kft.-nek, és jár-e a végkielégítés?
1445. cikk / 1556 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja
Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
1446. cikk / 1556 Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
1447. cikk / 1556 Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
1448. cikk / 1556 Bejelentési kötelezettség
Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
1449. cikk / 1556 Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
1450. cikk / 1556 Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
