Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség igazolását a táppénzre nem jogosult személynek – kérésére – a 102/1995. Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, aki az esetek többségében a háziorvos.A keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 25. §-a kimondja, hogy saját jogú nyugdíjas egyéni járulékot – 3 százalék egészségbiztosítási, illetve 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék tagdíjat) – nem fizet. E jogszabályi helyet tovább pontosítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozó után a foglalkoztatónak a jogviszony tartamára kell megfizetnie a havi 3450 (napi 115) forint egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja, illetve 9. § (1) bekezdés].E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Megilleti-e a betegszabadság azt a munkavállalót, aki saját jogú öregségi nyugdíjas, és megbetegedett?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság jogintézményével a Társadalombiztosítási Levelek 11. számának 172. kérdése részletesen foglalkozik.A nyugdíjas munkavállalónak ugyanolyan feltételekkel jár a betegszabadság, illetőleg az erre az időszakra járó távolléti díj, mint a nyugellátásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Felmondás nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Létszámleépítés miatti felmondás esetén milyen járandóságra jogosult az az 1944. június 26-án született, előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő nő munkavállaló, akinek munkaviszonya 1962. június 7-től folyamatos, és jelenleg is teljes munkaidős nyugdíjasként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az előrehozott öregségi nyugdíj egy véglegesen megállapított nyugellátási forma. Az egyszer már megállapított öregségi nyugdíj folyósítását és összegét a fennálló munkaviszony megszüntetése nem érinti. A munkaviszony megszüntetésére, a felmentési időre és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen mértékű járulékot kell fizetni a betéti társaság által heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér után?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség mértékének megállapításához először a biztosítási kötelezettséget kell megvizsgálni. A kérdésben szereplő esetben munkaviszonyról van szó. A munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre, és annak az egyik legfontosabb tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Nyugdíjas munkavállaló utáni járulék

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási kötelezettség megállapításánál azt kell megvizsgálnunk, hogy a foglalkoztatás milyen jogviszonyban történik. Jelen esetben munkaviszony a biztosítási kötelezettség alapja. A foglalkoztató által fizetendő, 29 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
30
31