Nyugdíjas munkavállaló jubileumi jutalma

Kérdés: Megkaphatja-e a 40 éves jubileumi jutalmat az a munkavállaló, aki jelenlegi munkahelyén 1963. július 1-jétől dolgozik, és 2000. július 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjas? A munkavállaló nyugdíjazása után, 2000. július 1-jétől 2001. december 31-ig megbízási szerződés keretében, 2002. január 1-jétől jelenleg is munkaszerződés alapján dolgozik, amely 2004. december 31-én lejár, és nem kívánja meghosszabbítani.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a rendelkezik a jubileumi jutalomról. A rendelkezések értelmében a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az általános szabályok szerint kell kiszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] Baleseti ellátás az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Nem üzemi baleset a kizárólag a sérült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Étkezési utalvány

Kérdés: Részesülhet-e mindkét 4 órás munkahelyén a 3500 forintos étkezési utalványban egy nyugdíjas munkavállaló, vagy csak az egyik helyen?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78/A. § (2) bekezdése értelmében részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazható, ha a juttatásra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] A 15 munkanap betegszabadság a vonatkozó munkajogi szabályok szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – illeti meg [Mt. 137....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása

Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § f) pontja 2. alpontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasról van szó, aki a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyéni járulékok (4 százalék egészségbiztosítási- és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetésére nem kötelezett.Ebből sajnos egyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót a betegsége miatt a keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi mezőgazdasági munkás foglalkoztatása történhet határozott idejű munkaviszony vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Nyugdíjas személy munkaviszonya

Kérdés: Járulékköteles-e a munkaviszony keretében heti 5 órában foglalkoztatott nyugdíjas takarítónő havi 14 300 forintos munkabére?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonyban álló személy biztosítási kötelezettség alá tartozik. A törvény további feltételeket nem szab a biztosítás létrejöttéhez, tehát a munkaviszony keretében munkát végző személy munkaidőre és munkabérre tekintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség igazolását a táppénzre nem jogosult személynek – kérésére – a 102/1995. Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, aki az esetek többségében a háziorvos.A keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 25. §-a kimondja, hogy saját jogú nyugdíjas egyéni járulékot – 3 százalék egészségbiztosítási, illetve 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék tagdíjat) – nem fizet. E jogszabályi helyet tovább pontosítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
…
29
30
31