Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kétfelé kell választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Egészségügyi szolgáltatási járulék többes jogviszony esetén

Kérdés: Van-e választási lehetősége a 3450 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével kapcsolatban annak a 62. életévét betöltött, saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaság kültagjaként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] Sajnos az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozószabályok [Tbj-tv. 37. §] nem rendelkeznek arról, hogy többes jogviszony eseténlegfeljebb csak egy jogviszonyban kell az egészségügyi szolgáltatási járulékotmegfizetni.Ebből adódóan az említett tagot nem csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó átalányadójának alapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki átalányadózó, és a nyugdíját nem veszi figyelembe az adó kiszámításakor?
Részlet a válaszából: […] Helyesen látja, hogy az átalányadó adómértékénekmegállapításakor a nyugdíj nem játszik szerepet. A nyugdíj mint adóterhet nemviselő járandóság az összevonandó adóalapnak része, és csak azon jövedelmekesetén befolyásolja az adó mértékét, amelyek szintén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Özvegyi nyugdíjas egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Hogyan kell járulékot fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek özvegyi nyugdíja 2006. március 1-jén feléledt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § e) pontja értelmében kiegészítő tevékenységetfolytató egyéni vállalkozónak minősül az is – és ebből következően ténylegeskivétje után csak 5 százalékos mértékű baleseti járulék fizetésére kötelezett–, aki özvegyi nyugdíjas, és a reá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Egyéni ügyvéd járulékminimuma

Kérdés: 2006. júliustól milyen összeg után kell megfizetni a minimumjárulékot annak az egyéni ügyvédnek az esetében, akinek munkájához szükség van szakképzettségre, és már betöltötte az 50. életévét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § b) pontja 3. alpontja értelmében az egyéniügyvéd társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak minősül, azazbiztosítási és járulékfizetési kötelezettségére az egyéni vállalkozókravonatkozó szabályokat kell alkalmazni, nem a 316/2005. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Végezhet-e tagi mellékszolgáltatást az a nyugdíjas kft.-tag, aki egyben egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] Igen.Az Ev-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontja értelmében nem kaphatvállalkozói igazolványt, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.Ugyanezen törvény 11. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy természetes személycsak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Attól kezdve, hogy rokkantsági nyugdíjban részesül a vállalkozó, a szó klasszikus értelmében nem minősül "főállásúnak", a tevékenységre fordított idő terjedelmétől függetlenül. Ennek elsősorban a Tbj-tv. alkalmazásában van jelentősége, amely az ún. kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Segítő családtag biztosítása

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
Részlet a válaszából: […] Röviden: semmilyent, de a felvetett probléma kapcsán foglalkozzunk egy kicsit bővebben a segítő családtagokkal.Az első kérdés, hogy kinek lehet segítő családtagja?A Tbj-tv. 4. §-ának g) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak, a betéti társaság, illetve a közkereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
4
5
6