Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Választott tisztségviselő és társadalmi aktíva kiküldetése

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a választott tisztségviselő, illetőleg társadalmi aktíva (aki lehet nyugdíjas és más munkahely főállású munkavállalója is) külföldi napidíjként keletkező jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér 30 százalékát, a munkáltatónak a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a biztosítottnak pedig a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulékot kell fizetnie. Nyugdíjas biztosított esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Izraeli-magyar kettős állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni 2004. május 1-jétől egy 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég izraeli-magyar állampolgárságú ügyvezetője, illetve izraeli társügyvezetője után? Mindketten rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A kettős állampolgár ügyvezető 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően járulékalapot képező jövedelmük után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint le kell róni a jogviszony tartamára a havi 3450 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék, az Eho-tv. 1. §-ában megjelölt egészségügyi hozzájárulás, továbbá az Ftv. 40. §-ában foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] Nincs. Az ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Választott tisztségviselők biztosítása

Kérdés: Egy lakásfenntartó szövetkezetnél 3 vezetőségi tag és 1 felügyelő megbízott látja el a szövetkezet irányítását tiszteletdíj ellenében. A tiszteletdíjat negyedévenként veszik fel, egységesen bruttó 56 250 forint összegben. A 4 főből 2 nyugdíjas, akik közül az egyiknek 36 órás munkaviszonya van, 1 fő munkanélküli és egy fő heti 36 órát ledolgozó munkavállaló. Kitől milyen közterhet kell levonni és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni járulékokat a tisztségviselők jogállásától függően a következők szerint kell levonni, illetve befizetni.A saját jogú nyugdíjas tisztségviselők díjazásából – függetlenül egyikük 36 órás munkaviszonyától – sem nyugdíjjárulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...foglaltaknak megfelelően 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.Ezen túlmenően le kell róni utána a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), ám ez esetben tekintetbe kell venni a felső határt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.Ez jelen esetben azt jelenti, hogy amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozó, akkor: nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, tehát tényleges kivétje után 5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Munkahely megszűnése GYED ideje alatt

Kérdés: Szükséges-e a GYED ideje alatt új munkahelyet keresnie, illetve lehet-e új munkaviszonyt létesítenie annak a GYED-en lévő kismamának, akinek munkahelye 2004. május 31-én megszűnt? A kismama a gyedet nem akarja felmondani.
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. tartalmazza. A gyermekgondozási díj a gyermek második életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási díj összege után a kismama nyugdíjjárulékot fizet, így ez az időszak szolgálati időnek minősül. Amennyiben a kismama azért keres munkahelyet, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:
1
331
332
333
373