Találati lista:
581. cikk / 695 Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalóinak jogviszonya
Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
582. cikk / 695 Alkalmi munkavállalói könyv munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég foglalkoztathatja-e alkalmi munkavállalói kiskönyvvel azokat a munkavállalóit, akiket évente csak néhány alkalommal, esetenként kölcsönöz ki?
583. cikk / 695 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
584. cikk / 695 Rendkívüli munkavégzés díjazása
Kérdés: A rendkívüli munkavégzés – elismert túlóra vagy egyszeri feladat elvégzésére szóló utasítás a munkáltató részéről – időtartamát minden esetben fel kell-e tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban (pl. ha a dolgozó nem a munkahelyén tölti a rendkívüli munkát, hanem külső helyszínen előadást tart)? A rendkívüli munka díjazása történhet-e úgy, hogy a személyi alapbérből számított órabér helyett olyan órabért kap a munkavállaló, mint egy külsős piaci szereplő, azaz ha egy megbízásos jogviszonyban álló külsős magánszemély a szombati előadásunkat 10 ezer forintos órabérért tartja, akkor a cég munkavállalója is részesülhet-e ugyanekkora díjazásban óránként akkor, ha az Mt. szerint a 100 százalékos túlórapótlékkal együtt is csak 4500 forint lenne az órabére?
585. cikk / 695 Könyvvizsgáló jogállása
Kérdés: Egy részvénytársaság könyvvizsgálója lehet-e egy olyan kft.-nek a könyvvizsgálója is, amelyben az rt.-nek 95 százalékos tulajdonrésze lesz?
586. cikk / 695 Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
587. cikk / 695 Színlelt szerződések és adóhatósági bejelentés
Kérdés: Hogyan tehet eleget a színlelt szerződések átalakításával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének az a cég, amelyiknek még nem volt adóhatósági ellenőrzése?
588. cikk / 695 Tehergépjármű-vezető pótlékai
Kérdés: Megilleti-e valamilyen pótlék a tehergépjármű-vezetőt, és ha igen, melyik törvényben található meg ennek részletezése? Az Mt.-ben nem található erre vonatkozó információ.
589. cikk / 695 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
590. cikk / 695 Evás osztalék utáni 4 százalékos eho
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
