701 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Mire szolgál az E101-es nyomtatvány, ki és hol igényelheti? Milyen adatok kellenek a nyomtatvány kiállításához?

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.

Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni, és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?

Kérdés: Eva hatálya alá tartozó egyéni és társas vállalkozó telefon- és internet-magánhasználatának személyi jövedelemadóját kiváltja-e az eva? Van-e különbség e tekintetben a főállású és a kiegészítő tevékenységű vállalkozó között?

Kérdés: Valóban magáncélú használatnak számít-e az úthasználati díj (autópálya-matrica) bruttó értékének 50 százaléka, és ezt is terheli-e az 54 százalékos adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég foglalkoztathatja-e alkalmi munkavállalói kiskönyvvel azokat a munkavállalóit, akiket évente csak néhány alkalommal, esetenként kölcsönöz ki?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés – elismert túlóra vagy egyszeri feladat elvégzésére szóló utasítás a munkáltató részéről – időtartamát minden esetben fel kell-e tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban (pl. ha a dolgozó nem a munkahelyén tölti a rendkívüli munkát, hanem külső helyszínen előadást tart)? A rendkívüli munka díjazása történhet-e úgy, hogy a személyi alapbérből számított órabér helyett olyan órabért kap a munkavállaló, mint egy külsős piaci szereplő, azaz ha egy megbízásos jogviszonyban álló külsős magánszemély a szombati előadásunkat 10 ezer forintos órabérért tartja, akkor a cég munkavállalója is részesülhet-e ugyanekkora díjazásban óránként akkor, ha az Mt. szerint a 100 százalékos túlórapótlékkal együtt is csak 4500 forint lenne az órabére?