78 cikk rendezése:
31. cikk / 78 Nyugdíjas munkavállaló járulékfizetési felső határa
Kérdés: Az évközi járulékfizetési kötelezettség kezdete miatt mennyi lesz a nyugdíjas munkavállaló éves járulékfizetési felső határa? Időarányosan számítható-e a nyugdíjjárulék-fizetés kezdete, vagy mivel a dolgozó jogviszonya nem év közben kezdődött, maradhat az éves járulékmaximum?
32. cikk / 78 Eljárás beolvadó cég esetében
Kérdés: Milyen dokumentumokat kell a munkavállalóknak kiadni abban az esetben, ha egy cég beolvad egy másik cégbe, és egyidejűleg az átvevő cég neve is megváltozik? Milyen adatszolgáltatásokat kell megküldeni a hatóságok felé?
33. cikk / 78 NYENYI-adatszolgáltatás elektronikus beküldése
Kérdés: Hogyan lehet elektronikusan teljesíteni a NYENYI-adatszolgáltatást?
34. cikk / 78 NYENYI-adatszolgáltatás járulékminimum esetén
Kérdés: A tényleges munkabért, vagy a járulékminimumot kell-e feltüntetni a NYENYI-adatszolgáltatáson abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére havi 80 000 forint, a munkáltató azonban a 131 000 forint járulékminimum után fizeti meg a járulékokat?
35. cikk / 78 Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése
Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
36. cikk / 78 Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
37. cikk / 78 GYES melletti munkavállalás
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kedvezmény illeti meg azt a céget, amely 2006. november 6-ától napi 8 órában szeretné alkalmazni azt a 2002. október 1-jétől biztosított önkormányzati alkalmazottat, akinek határozott idejű szerződése és ezzel biztosítási jogviszonya 2006. szeptember 30-ával megszűnt, és 2006. június 16-ától GYES-ben részesül? Hogyan kell jelenteni a havi adó- és járulékbevallásban a dolgozót, akinek a GYES-t a MÁK folyósítja? Hogyan kell a NYENYI-lapját kitölteni, és kell-e egyéni járulékokat vonni tőle?
38. cikk / 78 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
39. cikk / 78 Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
40. cikk / 78 Jövedelem késedelmes kifizetése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
