Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás

Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
Részlet a válaszából: […] A segítő családtagi foglalkoztatás jogszerűen csakmeghatározott vállalkozási formák keretében valósulhat meg. Ezen formák aközkereseti és a betéti társaság, illetőleg az egyéni vállalkozás. Amennyiben akérdésben említett vállalkozás ezek valamelyikének megfelel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Távmunka és bedolgozói jogviszony

Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] Nem minden, a munkahelytől messze végzett tevékenységtávmunka. Pontos fogalmát a távmunkavállaló meghatározásán keresztül adja meg amunka törvénye. E szerint távmunkát végző munkavállaló, aki a munkakörébetartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

AM könyv kiállítása

Kérdés: Ki jogosult az alkalmi munkavállalói könyv kiállítására, és bárki kiválthatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévrekiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóvallétesíthető, és mivel az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásáhozegyszerűsített járulékfizetés is kapcsolódik, annak is a könyv megléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében, a munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. Amunkaszerződés jogszabállyal, illetve a kollektív szerződéssel ellentétben nemállhat, kivéve ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Litván, lett, észt és orosz állampolgárok jogviszonya

Kérdés: Egy magyar-német tulajdonban lévő kft. a balti államokban alkalmaz ott élő litván, lett, illetve észt állampolgárokat, esetenként Oroszországban orosz állampolgárságú munkavállalókat. Hogyan alakul az érintettek biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részében uniós polgárokról van szó, akiktársadalombiztosítási jogállásának a megállapítása során az 1408/71/EGKrendelet előírásaiból kell kiindulni. E szerint a munkavállaló azon tagállamhatálya alá tartozik, ahol alkalmazzák, még akkor is, ha a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Munkaszerződés módosítása

Kérdés: Kell-e kötelezően írásban módosítani a munkaszerződést a minimálbér változása miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébena feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyialapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében.Az Mt. 144. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébenszemélyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéstől elvonatkoztatva nézzünk körül először anyugellátások területén a nyugellátások nemzetközi vonatkozásai szempontjából.Kiindulópontként a magyar szabály: a Tny-tv. 7. § (1)bekezdése szerint a 62. életév betöltése és legalább 20 év szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] 2005. január 1-jétől a 327/2004. Korm. rendelet 2. § (1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a teljes munkaidőbenfoglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezőlegkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és órabér alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
Részlet a válaszából: […] A Fog-tv.-t az Országgyűlés 2004. december 13-án fogadta el,2004. december 21-én került sor a kihirdetésére és 2005. január 1-jén lépetthatályba.A miniszteri indoklás szerint a Fog-tv. a foglalkoztatás újjogi eszközeként kívánja megteremteni annak a lehetőségét, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Rokkantnyugdíjas személy munkavállalása az EU-ban

Kérdés: Vállalhat-e munkát az EU-ban (pl. Ausztria) egy rokkantnyugdíjas személy? Amennyiben igen, milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy a dolgozó magyarországi rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság – a rokkantságfokának csökkenésén túl – akkor szűnik meg, ha az érintett– rendszeresen dolgozik (azaz a munkakörére megállapítottteljes munkaidőt ledolgozza, vagy ha más, a megrokkanása előtt is rövidebbidőben dolgozott, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
…
17
18
19
20