199 cikk rendezése:
171. cikk / 199 Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
172. cikk / 199 Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás
Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
173. cikk / 199 Távmunka és bedolgozói jogviszony
Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?
174. cikk / 199 AM könyv kiállítása
Kérdés: Ki jogosult az alkalmi munkavállalói könyv kiállítására, és bárki kiválthatja-e azt?
175. cikk / 199 Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése
Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
176. cikk / 199 Litván, lett, észt és orosz állampolgárok jogviszonya
Kérdés: Egy magyar-német tulajdonban lévő kft. a balti államokban alkalmaz ott élő litván, lett, illetve észt állampolgárokat, esetenként Oroszországban orosz állampolgárságú munkavállalókat. Hogyan alakul az érintettek biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége?
177. cikk / 199 Munkaszerződés módosítása
Kérdés: Kell-e kötelezően írásban módosítani a munkaszerződést a minimálbér változása miatt?
178. cikk / 199 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
179. cikk / 199 Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?
180. cikk / 199 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
