4030 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Mikor járt volna a 25 éves jubileumi jutalom, illetve ha elmaradt a kifizetése, akkor pótolható-e annak a férfinak az esetében, aki 1987. december 17. óta közalkalmazottként dolgozik egy budapesti gimnáziumnál, előtte közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél? Jogosult lesz-e a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kerületi önkormányzat felügyelete alá tartozó gondozási központ dolgozói részére az 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján biztosított munkaruha-juttatást? Személyi juttatásnak vagy dologi kiadásnak számít-e ez, és milyen közterhek terhelik?

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a dolgozót, aki 1977. április 11-én született, 2003. június 18-án szült, 2003. november 19-étől 2005. június 18-áig GYED-en volt, 2005. június 19-étől GYES-ben részesül, és 2005. szeptember 30-án – a GYES ideje alatt – szeretné munkaviszonyát megszüntetni? Amunkavállalónak 2003. évről 10 nap szabadsága maradt.

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: Hogyan bizonyíthatja a munkáltató, hogy nem történt törvénysértés abban az esetben, ha egy munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntető munkavállaló, aki átvette az elkészült kilépőpapírjait, néhány hét múlva munkaügyi bírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy nem ismeri el a munkaviszony megszüntetését?

Kérdés: Kötelező-e kiadni a számítógép előtt töltött munkavégzés esetén a pihenőidőt abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaidő meghosszabbodása miatt nem kíván pihenni? Hivatkozhat-e a későbbiekben emiatt egészségkárosodásra?

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a teljes munkaidős, teljesítménybérben dolgozó munkavállaló teljesítménye alapján a bére nem éri el a minimálbért?

Kérdés: Köthető-e tanulmányi szerződés azzal a pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval, aki egy könyvelő kft. alkalmazottja, és mérlegképes könyvelői tanfolyamra szeretne járni?

Kérdés: A START-kártya kiváltásának szempontjából pályakezdőnek minősül-e az az egyetemet végzett személy, aki az egyetem alatt időnként munkaviszonyban dolgozott?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?