4039 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.

Kérdés: Kötelezett-e vállalkozása után itthon is járulékfizetésre az az egyéni vállalkozó, aki 2005 óta hivatalosan Angliában dolgozik orvos vállalkozóként, ahova családostul tartósan kitelepült, ott adózik jövedelme után, és járulékot is fizet, de a magyar vállalkozását megtartotta? A vállalkozó évente mindössze 15-20 napot tölt Magyarországon, jövedelme nincs. Az angliai járulékfizetés alapján jogosult-e itthoni tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra, és milyen feltételekkel?

Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet euróban meghatározni és kifizetni forint helyett?

Kérdés: Jár-e és mennyi szabadság, valamint a nyári szünidőre munkabér a tanulószerződéssel (1 hét iskola, 1 hét gyakorlat) foglalkoztatott 17 éves tanulónak?

Kérdés: Kötelező-e megadni a 15 nap betegszabadságot annak a munkavállalónak, aki 2007. október 1-jén lépett be jelenlegi munkahelyére, előtte folyamatos munkaviszonya volt, betegszabadságot nem vett igénybe, és 2007. november 21-én beteg lett, vagy megteheti az új munkáltató, hogy csak az időarányos 4 napot adja meg?

Kérdés: Az új nyugdíjszámítási szabályok alapján milyen jövedelmet fognak figyelembe venni nyugdíjalapként egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. tagjánál, aki ügyvezetői teendőit megbízásban látja el, jövedelmet semmilyen formában nem vesz ki, máshol nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, ezért a cég havonta a minimálbér kétszerese után megfizeti az előírt közterheket?

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?

Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?

Kérdés: Kifizethető-e adómentes térítésként a Volán-buszjegy abban az esetben, ha egy dolgozó a vasutassztrájk miatt busszal kénytelen dolgozni menni, de a bérlettel történő elszámolás után megkapja a költségtérítését? Járhat-e neki a sztrájk idejére a dupla adómentes kifizetés [egyszer vasúti bérlet révén, egyszer pedig Volán-buszjegy(ek) révén]?

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?