4039 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.

Kérdés: Milyen bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy osztrák anyavállalat egy osztrák állampolgárságú munkavállalóját a magyarországi leányvállalatához rendeli munkavégzésre kiküldetés keretében, amely várhatóan több évre szól? A dolgozó Magyarországon semmilyen jövedelmet nem kap, az anyavállalat folyósítja a munkabérét, A1-es igazolással rendelkezik, és a lakóhelye Ausztriában van, azaz naponta ingázik a két ország között.

Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot annak a munkavállalónak az esetében, aki az orvosi igazolás szerint 2019. március 4-től március 29-ig keresőképtelen állományban volt? Beleszámít a betegszabadság tartamába a március 15-ei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a bérelszámoló program március 4-től 25-ig betegszabadságot, március 26-tól 29-ig pedig táppénzt?

Kérdés: Minden esetben be kell vezetni a jogviszonyokat a tb-igazolványba? Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha az igazolvány hiányosan van kitöltve, és nem tartalmazza a foglalkoztatás megkezdése előtt fennálló egyéni vállalkozói biztosítási jogviszonyt?

Kérdés: Meddig kaphatja a táppénzt egy végelszámolással megszűnő kft. keresőképtelen dolgozója, illetve meddig kaphatja az ellátást ugyanezen cég GYES-en lévő munkavállalója?

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.

Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?