Nyugdíjas munkavállaló jubileumi jutalma

Kérdés: Megkaphatja-e a 40 éves jubileumi jutalmat az a munkavállaló, aki jelenlegi munkahelyén 1963. július 1-jétől dolgozik, és 2000. július 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjas? A munkavállaló nyugdíjazása után, 2000. július 1-jétől 2001. december 31-ig megbízási szerződés keretében, 2002. január 1-jétől jelenleg is munkaszerződés alapján dolgozik, amely 2004. december 31-én lejár, és nem kívánja meghosszabbítani.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a rendelkezik a jubileumi jutalomról. A rendelkezések értelmében a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az általános szabályok szerint kell kiszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

EMMA

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak a munkáltatóknak az új munkaügyi adatbázis bevezetésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyokkal kapcsolatos változásokra vonatkozik.A legfontosabb változás, hogy a munkaadó a nyilvántartást működtető szervnek a munkaszerződés megkötését követően azonnal, de legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig köteles bejelenteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas közös képviselő adókedvezménye

Kérdés: Jár-e alkalmazotti kedvezmény annak a társasházi közös képviselőnek, aki munkáját nyugdíj folyósítása mellett napi 8 órában végzi, illetményét tiszteletdíjként veszi fel, ami után az szja-t ő fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...olyan munkavégzésre alapított jogviszony, amelynél az Mt. szabályait kell alkalmazni.Ezért ha a társasház a magánszeméllyel nem kötött munkaszerződést, akkor nincs munkaviszony, és a kifizetett jövedelem nem minősül bérjövedelemnek. Bérjövedelem híján adójóváírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek az után az 50 százalékban tulajdonos ügyvezető után, aki 2003-ban egész évben egyéni vállalkozóként működött, és 2003. december 22-én alapította meg a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Tehát ha a kérdésben szereplő kft. az ügyvezető tagjával munkaszerződést nem kötött, a vezető tisztségviselő tevékenységét megbízási jogviszonynak kell tekinteni. Díjazásról nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Méltányossági GYES-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Méltányossági GYES-en lévő, 12 éves lisztérzékeny gyermekét ápoló édesanya ügyvezető a családi kft.-ben, amelynek székhelye a lakásukon van. Kell-e és milyen járulékokat fizetni a társaságnak a személyesen közreműködő ügyvezetője után, ha nem vesz fel díjazást semmilyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...ha minden alternatívát megvizsgálunk.A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőit, míg munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése].E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban látja el tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Ettől eltérően, ha a tag ügyvezető meghatározó tulajdoni részesedéssel bír (azaz tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
Kapcsolódó címke:

Nappali tagozatos egyetemi hallgató ügyvezető

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nappali tagozatos egyetemi hallgató után, aki 50 százalékban egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, mely tevékenységet társas vállalkozói jogviszonyban látja el, és jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el, társas vállalkozóként nem. A kérdésből kitűnik, hogy az ügyvezetővel munkaszerződést nem kötött a társaság, ezért jogviszonyára a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat.A túlóra nem rendszeres jövedelem, napi összegét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Bejelentési kötelezettség munkaszerződés módosítása esetén

Kérdés: Van-e a munkáltatónak valamilyen bejelentési kötelezettsége a társadalombiztosítással szemben abban az esetben, ha megrendelés hiányában, a munkaszerződés módosításával napi 8 óra helyett csak napi 6 órában tudja foglalkoztatni dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 41. § (1) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyilvántartásnak tartalmaznia kell a foglalkoztatók és a biztosítottak által a Tbj-tv.-ben előírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott mindazon adatokat, amelyekből megállapítható a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] A biztosításra előírt összeghatárt elérő megbízási díjak után bizonyára nem kétséges, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot mindkét foglalkoztató köteles megfizetni. Nem lehet kétséges az sem, hogy több biztosítással járó jogviszony esetén mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
79
80
81
…
88