43 cikk rendezése:
21. cikk / 43 Távolléti díj
Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
22. cikk / 43 Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
23. cikk / 43 Ügyvezető jogállása
Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?
24. cikk / 43 Pihenőnapokra járó távolléti díj elszámolása
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a pihenőnapokra járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkavállaló másik telephelyen kiküldetésben van 2 hétig, és nem jár haza?
25. cikk / 43 Tanulmányi szabadság
Kérdés: Jár-e tanulmányi szerződés egy heti 20 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállaló részére, aki költségtérítéses felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Mi számít vizsgának a tanulmányi szabadság szempontjából, csak a kollokvium és a szigorlat, vagy a zárthelyi dolgozatok is?
26. cikk / 43 Fizetés nélküli szabadság időtartama
Kérdés: Van-e időbeli korlátja a fizetés nélküli szabadságnak, azaz csak bizonyos időszakra vehető-e igénybe, vagy akár éveken át is húzódhat pl. huzamosabb idejű külföldi tartózkodás miatt?
27. cikk / 43 Apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolása
Kérdés: Hogyan kell az állami költségvetésből visszaigényelni, és milyen bevallásban kell szerepeltetni a távolléti díjat és a munkáltatói közteher összegét, amelyet a cégek a gyermek születése esetén az apákat megillető öt munkanapos munkaidő-kedvezmény idejére fizetnek?
28. cikk / 43 Főiskolai tanulmányokat folytató munkavállaló kedvezményei
Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény annak a munkavállalónak, aki 2006 szeptemberében kezdte meg 4 éves főiskolai tanulmányait, előreláthatólag minden péntek délután szabadságot kell kivennie, mert a munkahelye elengedte ugyan, de tanulmányi szerződést nem kötött vele?
29. cikk / 43 Rendkívüli munkavégzés díjazása
Kérdés: A rendkívüli munkavégzés – elismert túlóra vagy egyszeri feladat elvégzésére szóló utasítás a munkáltató részéről – időtartamát minden esetben fel kell-e tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban (pl. ha a dolgozó nem a munkahelyén tölti a rendkívüli munkát, hanem külső helyszínen előadást tart)? A rendkívüli munka díjazása történhet-e úgy, hogy a személyi alapbérből számított órabér helyett olyan órabért kap a munkavállaló, mint egy külsős piaci szereplő, azaz ha egy megbízásos jogviszonyban álló külsős magánszemély a szombati előadásunkat 10 ezer forintos órabérért tartja, akkor a cég munkavállalója is részesülhet-e ugyanekkora díjazásban óránként akkor, ha az Mt. szerint a 100 százalékos túlórapótlékkal együtt is csak 4500 forint lenne az órabére?
30. cikk / 43 Készenléti idő nyilvántartása
Kérdés: Egy megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatónál 24/48 órában dolgoznak a munkavállalók. Milyen munkajogi szabály írja elő a készenléti idő nyilvántartását, illetve megkülönböztetését?
