120 cikk rendezése:
101. cikk / 120 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
102. cikk / 120 Ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Elláthatja 0 forintos megbízási díj ellenében a kft. ügyvezetését egy olyan magánszemély, aki semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, vagy ebben az esetben mindenképpen fizetni kell neki biztosítási kötelezettséget eredményező összegű megbízási díjat?
103. cikk / 120 Kft.-tagok társadalombiztosítási közterhei
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni egy kétszemélyes kft. tagjai után abban az esetben, ha mindketten 20 órás munkaviszonyban közreműködnek a társaság tevékenységében, amelybe beletartozik az ügyvezetés is? Az egyik tag nyugdíjas.
104. cikk / 120 Ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kéttagú kft. mindkét munkaviszonyban álló ügyvezetője létesít egy másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt?
105. cikk / 120 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közreműködik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
106. cikk / 120 Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után
Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
107. cikk / 120 Jogviszonyok visszamenőleges rendezése
Kérdés: Mit tehet a rokkantsági ellátása érdekében az a személy, aki 2015 októberében megszüntette a jogviszonyát, és kérte rokkanttá nyilvánítását? Egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra lenne jogosult, de a kérelmét elutasították, arra való hivatkozással, hogy vállalkozóként keresőtevékenységet folytat. Az érintett személy valóban rendelkezik egy egyéni vállalkozással, de nem folytat tevékenységet, egészségi állapota miatt nem is tudna dolgozni, visszamenőlegesen viszont nem tudja megszüntetni a jogviszonyát, így az október és március közötti 6 hónapban teljesen ellátatlan marad.
108. cikk / 120 Kft.-tag jogviszonyai
Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
109. cikk / 120 Kolumbiai egyetemista foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy Magyarországon nappali tagozaton tanuló kolumbiai egyetemista után, akit egy kft. részmunkaidőben kíván foglalkoztatni? A diák rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel is. Kell engedélyt kérni ehhez a foglalkoztatáshoz?
110. cikk / 120 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen idő- és bérkorlátokat kell figyelembe venni egy 1966-ban született nő foglalkoztatása esetén, aki 2014. február 10-től rehabilitációs ellátásban részesül, és 2014. november 30-tól rehabilitációs kártyával is rendelkezik? Milyen közterheket kell megfizetni a munkavállaló jövedelme után, illetve jogosult valamilyen kedvezményre a munkáltató ebben az esetben?