Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdések megválaszolása érdekében alapvetően három fontos előírásból kell kiindulnunk.Az első a 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése, miszerint a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órás munkaidőben szabad keresőtevékenységet folytatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kft. munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai után teljesítendő adó- és járulékkötelezettségek nem térnek el azon munkavállalók utáni kötelezettségektől, akik a munkaadó társaságnak nem tagjai. Tehát a kérdésbeli kft. az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Milyen egyéni járulékok terhelik a munkavállalót a rokkantsági ellátás mellett fennálló munkaviszonyból származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához szükséges információk közül néhány hiányzik, ezért a válaszadásnál egyes tényálláselemek tekintetében feltételezéssel éltünk.Az Szja-tv. 2. §-ának (5) bekezdése úgy szól, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Harmadik országbeli nyugdíjas munkavállaló munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci járulékot fizetni egy harmadik országbeli állampolgár után abban az esetben, ha nyugdíjban részesül, és Magyarországon munkaviszony keretében munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 25/A. § c) pontja értelmében nem kötelesmunkaerő-piaci járulékot fizetni a saját jogú nyugdíjas személy. A kérdéseldöntésénél különös jelentőséget kap a saját jogú nyugdíjas fogalma, melyet aTbj-tv. 4. § f) pontja definiál. E szerint a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Külföldi napidíj munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci járulékot vonni a munkavállaló részére külföldi kiküldetés idejére 2010. március hónapban kifizetett napidíjból? A kifizető cég nem árufuvarozással foglalkozik.
Részlet a válaszából: […] 2010. január 1-jétől a külföldi kiküldetéshez kapcsolódónapidíj teljes egészében – a felek között fennálló jogviszonynak megfelelően -adóköteles. Munkaviszony esetén tehát a munkabér része, ami egyben járulékalapis. A 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot pedig meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Választott tisztségviselők munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Munkaerő-piaci Alapot megillető járulékokkal kapcsolatosszabályokat korábban teljes egészében az Flt. tartalmazta. Közülük a munkaadóiés munkavállalói járulékra vonatkozó szabályok 2010. január 1-jétőlmódosításokkal (pl. elnevezésük munkaerő-piaci járulékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Munkaerő-piaci járulék

Kérdés: A munkaadói és a munkavállalói járulék beépítése a munkaerő-piaci járulékba tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat, nem csak a nem nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozók után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási járulék mértéke valóban mindenbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében egységesen 27 százalék,azaz minden esetben tartalmazza az 1 százalékos munkaerő-piaci járulékot.Az egyéni járulék vonatkozásában azonban már árnyaltabb ahelyzet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.
1
11
12