Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe, illetőleg ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér- (illetmény), átlagkereset- (távolléti díj) vagy táppénzfizetés történt. A Tny-tv. 42. §-a e rendelkezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg."A fentiek alapján a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj után. Jelen esetben a 40 000 Ft/hó munkabér képezi a társadalombiztosítási és az egyéni járulék alapját. A 650 USD után sem a foglalkoztatónak nem kell megfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot a munkáltatónak a kifizetés időpontjában hatályos szabályok alapján kell megfizetnie. A kifizetés nem minősül elmaradt munkabérnek, hiszen az árfolyamveszteség miatti munkabér-kiegészítés jogszabály szerint nem jár. Ebben az esetben az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Nyugdíjas foglalkoztatott közterhei

Kérdés: Nyugdíj mellett munkát végző személyt milyen szerződéssel lehet foglalkoztatni, hogy a kifizetés tb-járulék-mentes legyen, és ne kelljen tételes eho-t sem fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...4. § k) pontja] Járulék mértéke Egészségügyi hozzájárulásMunkaviszonybanMunkaviszonybanMunkabér 29% társadalombiztosítási 3450 Ft/hó (115 Ft/nap) ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Részmunkaidős munkavállaló eho-ja

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló után mennyi tételes eho-t kell fizetni (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén, havi bruttó 25 000 forint munkabér fizetése mellett, ha a munkavállalónak csak ez az egy munkaviszonya van és nem nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után áll fenn.Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a munkaidő, a munkabér vagy a nyugdíjas jogállás nem befolyásolja a munkaviszonyban álló személy utáni tételes eho összegét. Teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Középiskolai tanulók munkabére

Kérdés: Középiskolai tanulók heti 2 órában művészeti kft.-nél 500 forint/óra díjazást kapnak táncoktatásért. Ez havi bruttó 4500 forint. Mit kell fizetni utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...valamint le kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 3 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulékot. Természetesen a munkabért terheli a munkavállalói járulék és a személyijövedelemadó-levonási kötelezettség is.Az Eho-tv.-ben foglaltak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Munkavállaló kirendelése

Kérdés: Minek minősül a munkavállaló ellenérték nélküli átadása másik, külföldi cég részére, abban az esetben, ha a dolgozó az átvevő vállalkozótól kapja munkabérét? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van az átadó munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján áll kapcsolatban egymással.Nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] ...ha a fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap. Az egyéni vállalkozásában tehát – a 70 000 forintos munkabér ellenére – meg kell fizetnie a járulékminimumot akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Beteg gyermek ellátásai

Kérdés: 1984. október 28-án született középsúlyos értelmi fogyatékos, árvaellátásban részesülő gyermek közoktatási intézményben folytatott tanulmányait előreláthatóan 2003. június 15-én fejezi be. 2002. október 28-án betöltötte 18. életévét, ekkortól saját jogán kapja a felemelt összegű családi pótlékot. A felülvizsgálatát végző OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint munkaképessége 67 százalékos mértékben csökkent. Jogosult lesz-e továbbra is árvaellátásra, kaphat-e családi pótlékot, illetve rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles jövedelemként meghatározott vagyoni érték, bevétel minősül, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.Úgy véljük, hogy a különféle jogosultságok jogszabályi hátterének ismertetése révén olvasónk most már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
1
149
150
151
153