243 cikk rendezése:
151. cikk / 243 Külföldi állampolgárságú vezető tisztségviselők közterhei
Kérdés: Hogyan érinti az ügyvezetők jogállására vonatkozó szabály változása azokat a külföldi állampolgárságú ügyvezetőket, akik külföldi céggel állnak biztosítási jogviszonyban, és magyar székhellyel rendelkező magyar cégnél működnek közre? Hogyan kell eljárni, ha az érintettek tagjai a társaságnak, illetve ha nem? Van-e különbség az eljárásban, ha a külföldi cég az Európai Unió területén, illetve ha harmadik állam területén található? Érinti-e a járulék szabályainak változása az olyan külföldi, nem tulajdonos ügyvezetőt, aki megbízási díj nélkül, az anyacégnél fennálló munkaviszonya alapján látja el az ügyvezetői feladatokat a magyar társaságnál?
152. cikk / 243 Ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a minimumjárulékokat mindegyik ügyvezetői jogviszonyában annak a személynek, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol megfizetik utána a járulékokat, de mellette több társas vállalkozás ügyvezetői teendőit is ellátja különböző jogviszonyokban? Van olyan társaság is, ahol ingyenesen végzi a tevékenységét.
153. cikk / 243 Többes jogviszonyú tag minimumjáruléka
Kérdés: Elég-e egy cégnél megfizetni a minimumjárulékot annak a személynek az esetében, aki egy kkt.-ben tag, egy bt.-nél kültag és egy kft.-nél ügyvezető? Előnyösebb lenne, ha valamelyik cégnél munkaviszonyban látná el az ügyvezetést?
154. cikk / 243 GYED-en lévő társasági tag személyes közreműködése
Kérdés: Közreműködhet-e egy társas vállalkozás GYED-en lévő tagja a cég tevékenységében, mint egyetlen megfelelő jogosultsággal bíró személy, ha csak a mások által elkészített terveket ellenőrzi és írja alá? A tag semmilyen jövedelmet nem vesz fel, csak a családi vállalkozás fenntartásának érdekében végezné ezt a munkát.
155. cikk / 243 Többes jogviszonyú társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója
Kérdés: A többes jogviszonyú társasági tagoknak mindkét tagsági viszonyuk után meg kell fizetniük a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót?
156. cikk / 243 Előrehozott öregségi nyugdíjas vállalkozó jogállása
Kérdés: Érinti-e egy előrehozott öregségi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű tagi jogállását, ha a járulékköteles keresete meghaladja az éves keretösszeget, és ezért a nyugdíjfolyósítás szünetel? Milyen járulékokat kell megfizetni erre az időszakra?
157. cikk / 243 Egyéni vállalkozó főállású anya
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak annak az egyéni vállalkozónak, aki főállású anya?
158. cikk / 243 Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES alatt
Kérdés: Mentesül-e a betéti társaság beltagja a járulékfizetési kötelezettség alól a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt, ha munkaviszonnyal is rendelkezik, és ott heti 30 órában dolgozik?
159. cikk / 243 Egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Hogyan kell a jogviszonyt és a járulékokat rendezni a visszamenőleges időpontra abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nyugdíját visszamenőlegesen a tárgyévet megelőző évi időpontra állapítják meg?
160. cikk / 243 Társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
