Egyházi személy megbízási díjának közterhei

Kérdés: Egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyt a munkáltató megbízásban foglalkoztat. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak és az egyházi személynek a megbízási díj alapján?
Részlet a válaszából: […] Az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyre abiztosítás a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének h) pontja alapján kiterjed. Atovábbi jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 9. § (1) bekezdésének alkalmazásaválik szükségessé, melynek értelmében az egyidejűleg több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Magántervezői tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ csak a kifizető és tervezőközött fennálló jogviszony ismeretében lehetne adni. Ennek hiányában alegvalószínűbb lehetőségek mindegyikét meg kell említenünk:Munkaviszony esetén a kifizetőt 29 százaléktársadalombiztosítási és 3 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Versenybírók díjazásának közterhei

Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett választ az Szja-tv. 3. § 72.bekezdés h) alpontjában találjuk meg. E szerint adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezettversenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Szüléssel összefüggő ellátások több megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Több cégnél megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott nyelvtanár várhatóan 2005 tavaszán fog szülni. Milyen ellátásokra lesz jogosult, és hol történik az ellátás számfejtése, illetve kinek kell benyújtani az igénylést?
Részlet a válaszából: […] E kérdés megválaszolásához először a biztosításikötelezettségeket kell tisztázni. A biztosítást minden jogviszonybankülön-külön kell megállapítani. A kérdésből úgy tűnik ki, hogy a foglalkoztatásegyidejűleg történik, és feltételezve, hogy minden jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Szlovák állampolgárságú kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Egy kft. szlovák állampolgárságú, Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező ügyvezetője 2005. január 31-ig dolgozott egy cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, ahol minden közterhet megfizettek utána. A munkaviszonya 2005. január 31-én megszűnt, tehát főállásúvá válik a kft.-ben, de Szlovákiában is van egy cége. Van-e arra lehetőség, hogy a szlovák cég legyen a főállása, Magyarországon pedig továbbra is főállás mellett végezze tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk azt írja, hogy "főállásúvá válik" a kft.ügyvezetője, de hogy ez a főállás ténylegesen milyen jogviszony – munkaviszony,megbízási jogviszony vagy tagsági viszony – keretében realizálódik, arról nemtesz említést. Pedig a jogviszony típusa alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Izraeli állampolgárságú kft. tag jogviszonya

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e a Tbj-tv. szerint a kft. ügyvezetője abban az esetben, ha izraeli állampolgár, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az ügyvezetői teendőkért megbízási szerződés alapján jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől hatálytalanná vált a Tbj-tv. 11. §-ánakama rendelkezése, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellelműködő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára, alkalmazottjára. Ebbőlkövetkezően a kérdésben szereplő kft. izraeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint gazdasági társaságot üzletszerű közösgazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani. A törvény a megalakítotttársaságok működését szabályozza, és nem tartalmaz előírásokat a tevékenységszüneteltetésének esetére. A Gt. 86. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Jugoszláv nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Kell-e jövedelmet elszámolnia egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező jugoszláv állampolgárságú nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, csak nagyobb összegű kintlevőségének bírósági végrehajtása miatt nem tud megszűnni?
Részlet a válaszából: […] Nem, de a teljesség kedvéért tekintsük át a lehetőségeket.A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban,munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban láthatja el azügyvezetői teendőket. Ettől eltérően, ha a társaságban meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Bt. kültagjának személyes közreműködése

Kérdés: Bt. kültagja 36 órát meghaladó jogviszonynyal rendelkezik, de a társaságban szakképesítése miatt szükség van a személyes közreműködésére. Lehet-e vele megbízási szerződést kötni, aminek értéke havonta nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság kültagja mind tagsági viszonya alapján(tehát társas vállalkozóként), mind pedig munkaviszonyban vagy egyébmunkavégzésre irányuló jogviszonyban (tehát akár megbízási jogviszonyban is)közreműködhet személyesen a társaság tevékenységében.Más oldalról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság bel- és kültagját a Tbj-tv. 4. § d) 1.alpontja értelmében akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyvagy megbízási jogviszony keretében történik.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.
1
61
62
63
70