Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásának pótlása

Kérdés: Hogyan pótolható a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás abban az esetben, ha a dolgozó, aki nem jelentette belépésekor a tagságát, már nem a cég alkalmazottja, kilépése után hetekkel viszont közölte, hogy tagja egy nyugdíjpénztárnak. Ebben az esetben milyen kötelezettsége van – ha van egyáltalán – a volt munkahelyének? Mit kell érteni a Társadalombiztosítási Levelek 28. szám 480. válaszában leírt pótbevalláson, hiszen jelen esetben – ha mégis a volt munkáltatónak vannak teendői – több évről van szó, és a cég havonta készített tagdíjbevallást, tehát minden hónapról külön-külön kellene pótbevallást készíteni. A tévesen bevallott nyugdíjjárulékot a havi bevalló vállalkozás esetén az adott hónapokra vonatkozóan kellene elkészíteni önellenőrzésként?
Részlet a válaszából: […] A bármilyen okból be nem vallott tagdíj pótlására nincs máslehetőség, mint hogy akár több évre visszamenőleg is a cég minden egyes hónapravonatkozóan pótbevallást készítsen az elmaradt tagdíjakról. Ez pontosabbanfogalmazva nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Beteg szülő külföldön történő ápolása

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e annak a személynek az Olaszországban töltött ideje, aki beteg édesanyja ápolása miatt tartózkodott ott?
Részlet a válaszából: […] 1997. december 31. napját követően az az időtartam számítszolgálati időnek, amelyre a nyugdíjjárulékot megfizették. A szolgálati idő azaz időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettvolt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj téves utalása

Kérdés: Hogyan korrigálhatja a munkáltató, ha a magán-nyugdíjpénztári tag járulékát a társadalombiztosítási szervhez utalta?
Részlet a válaszából: […] E gyakorinak mondható eset rendezése jogi értelemben egyszerű,de meglehetősen nagy adminisztrációval járhat, főként ha a helytelengyakorlatot hosszabb időn keresztül folytatták. Ugyanis a tagsági viszonyra ésa tagdíjakra vonatkozó adatokat az illetékes magánnyugdíjpénztár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Rokkantnyugdíjat igénylő magán-nyugdíjpénztári tag tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy magán-nyugdíjpénztári tag rokkantsági nyugdíjat igényel, és a foglalkoztató nem fizette meg a tagdíját?
Részlet a válaszából: […] Aki rokkantsági nyugdíjra szerez jogosultságot, az Mny-tv.23. § (1) bekezdés d) pontja alapján dönthet úgy, hogy kilép amagán-nyugdíjpénztári rendszerből, és teljes egészében a társadalombiztosításinyugellátást veszi igénybe.Az érintett a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Elhunyt magán-nyugdíjpénztári tag örökösei

Kérdés: Egy elhunyt magán-nyugdíjpénztári tag három örököse (jogosultja) közül kettő egyösszegű kifizetést, egy pedig járadékfolyósítást igényel. Lehetséges-e ez, és ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A konkrét kérdésre válaszolva: semmi akadálya, hogy akedvezményezettek eltérő formában vegyék igénybe a rájuk eső részt.Az Mny-tv. 29. §-a értelmében a tag halála esetére atermészetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton,közokiratban vagy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

AM könyv kiállítása

Kérdés: Ki jogosult az alkalmi munkavállalói könyv kiállítására, és bárki kiválthatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévrekiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóvallétesíthető, és mivel az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásáhozegyszerűsített járulékfizetés is kapcsolódik, annak is a könyv megléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Külföldi állampolgárságú magán-nyugdíjpénztári tag tagdíjának visszafizetése

Kérdés: Visszakaphatja-e valamilyen módon a befizetett tagdíjat egy osztrák-magyar kft. olasz állampolgárságú alkalmazottja, aki 2004 májusában – élve a jogszabályi változás adta lehetőséggel – magán-nyugdíjpénztári tagságot létesített, családi körülményei változása miatt viszont meg kell szüntetnie magyarországi jogviszonyát, és vissza kell térnie hazájába?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló vélhetően a Tbj-tv. 4. §o) pontja 3. alpontja által említett – 2004. május 1-jétől hatályos – lehetőséggelélt, miszerint aki első ízben a csatlakozás napján vagy azt követően létesítMagyarországon biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Főiskolai hallgató magán-nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán nappali rendszerű első alapképzésben jelenleg is részt vevő hallgató 2004 augusztusában heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Ettől az időponttól magánnyugdíjpénztár tagja lett. Ez ellen sem a munkáltató, sem a magánnyugdíjpénztár nem emelt kifogást. A Társadalombiztosítási Levelek 52. számának 942. válaszából az következik, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságot nem létesíthetett volna a hallgató. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Valóban, ahogy azt az említett válasz is tartalmazza, aTbj-tv. 4. § n) pontja 2004. május 1-jétől december 31-éig hatályban lévőelőírásai szerint az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint afelsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] Akár belföldi, akár külföldi illetőségű tagokról van szó, abiztosítási kötelezettség fennállásához egyikük esetében -a társaságbanuralkodó tulajdoni viszonyok boncolgatása nélkül – sem fér kétség. A kérdésinkább az, hogy milyen jogviszony alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
1
9
10
11
13