8 talált cikk az adóügyi illetékesség kifejezésre

Kérdés: Vissza tudja igényelni a 25 év alatti fiatalok kedvezménye címén járó összeget a 2025. évi adóbevallásban egy Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik magyar adó- és tajszámmal? Az Szja-tv. 29/F. §-ának (6) bekezdése szerint 2025. január 1-jétől a kedvezményt kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik, a munkavállaló viszont azt az információt kapta az adóhivatalnál, hogy az szja-kedvezmény igénybevételénél nem az állampolgárság, hanem az adóügyi illetékesség számít.

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a magyar hatóságok felé annak a munkáltatónak, amely munkaviszony keretében, távmunkavégzésre kíván foglalkoztatni egy indiai állampolgárt úgy, hogy a foglalkoztatott Szingapúrban lakik, és egyáltalán nem fog Magyarország területén dolgozni? Kell vonni társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve igényelni kell tajazonosítót a munkavállaló számára ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha a későbbiekben a munkaviszonnyal összefüggésben néhány napot vagy hetet Magyarországon kell dolgoznia a munkavállalónak? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat?

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket egy magyarországi telephelyű cég magyar állampolgárságú munkavállalója után abban az esetben, ha Ausztriába költözött, és onnan dolgozik távmunkában?

Kérdés: Milyen igazolásokat kell beszereznie az ukrán biztosítotti státusz igazolásához egy ukrán–magyar kettős állampolgárnak, akit egy magyar cég megbízási szerződés keretében foglalkoztat, amely alapján biztosítottá válik, de nem rendelkezik magyar tajszámmal?
A megbízott adóazonosító jellel rendelkezik, azonban kért egy igazolást Ukrajnából, ami még nem érkezett meg. Hogyan tudja kifizetni a megbízó a díjazást úgy, hogy minden jogszabálynak megfeleljen?

Kérdés: Van arra lehetőség, hogy magyar székhelyű cég magyar munkavállalóját a külföldi (Németország) telephelyen foglalkoztassa, és a társadalombiztosítási jogviszonya, illetve az adózási illetősége is az első munkanaptól kezdve a külföldi államban legyen? A cég rendelkezik Németországban telephellyel.

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót egy svéd cégtől marketingtevékenységért, magánszemélyként kapott jutalék után, és ha igen, akkor mi lesz az adó alapja? A jutalék után a magánszemély Magyarországon fizeti meg az szja-t.

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyarországi kft.-t abban az esetben, ha a cégben társas vállalkozói jogviszonyban tevékenykedő, szerb adóügyi illetékességű magánszemély tag jövedelmet vesz ki? Az érintett tag Szerbiában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Változik a helyzet abban az esetben, ha a tag munkaviszony keretében folytatja a tevékenységét?

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.