Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kft. munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai után teljesítendő adó- és járulékkötelezettségek nem térnek el azon munkavállalók utáni kötelezettségektől, akik a munkaadó társaságnak nem tagjai. Tehát a kérdésbeli kft. az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Sérelemdíj

Kérdés: Milyen közteherviselési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak a bíróság által megítélt, illetve a munkáltató és a munkavállaló egyezségén alapuló sérelemdíj után? Le kell vonni a munkavállalói közterheket ebből a juttatásból? Keletkezik-e a sérelemdíj után a magánszemélyt terhelő különadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az egyenlő bánásmód követelményét, a munkához való jogot, vagy a munkavállaló más egyéb személyiségi jogát. A sérelemdíj utáni közteherfizetési kötelezettséggel kapcsolatosan az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.1. pontjának c) alpontját kell kiemelni, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Kisadózó egyéni vállalkozó jogosultsági ideje

Kérdés: Valóban nem szerez jogosultsági időt az a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó nő, aki a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és még 14 hónapja hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk helyesen értelmezi a helyzetet. A rokkantsági ellátásban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, és ennek megfelelően egyéni vagy társas vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz kiterjed rá a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] Választási lehetőség van, de a kérdést, hogy azok közül a konkrét esetben melyik a legkedvezőbb, csak akkor tudnánk megválaszolni, ha ismernénk az ingatlan adottságait, illetőleg a bérbeadó lehetőségeit a tevékenység végzése tekintetében. Így csak azokat a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Alkalmi foglalkoztatás időtartamának meghatározása

Kérdés:

Hogyan kell meghatározni a foglalkoztatás napjainak a számát alkalmi foglalkoztatás esetén, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama két naptári napot érint, például a foglalkoztatás kezdő időpontja március 1-je 20 óra, a foglalkoztatás vége március 2-a 2 óra?

Részlet a válaszából: […] ...naptári napokra állapítja meg. Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdésének a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után annak a társaságnak, amelynek tagja egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként megfizeti a közterhet? Az érintett személy egyéni vállalkozásában a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és a társaságban nem nyilatkozott az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is nézzük a Tbj-tv. idevágó szabályait. A 38. § (1)–(2) bekezdései úgy szólnak, hogy több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Vállalkozását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. június 20-tól 2015. július 7-ig keresőképtelen állományban volt, és a vállalkozását 2015. június 24-től szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózó vállalkozásokra vonatkozó szabályokat a Kata-tv. tartalmazza, amely egyértelműen rendelkezik a közteherfizetésről, a biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályokról, valamint az ellátásokra való jogosultságról is.A törvény értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Háztartási munka

Kérdés: Hogyan tudja a leggazdaságosabban foglalkoztatni egy magánszemély az édesanyja gondozását, valamint a házvezetést végző személyt úgy, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak? A munkavállalás alkalmanként történik, az érintett munkavállaló máshol főfoglalkozásban dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában nem minősül biztosítottnak, tehát egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.A foglalkoztató tehát semmilyen egyéb közteher megfizetésére nem kötelezett, ha az előzőek szerinti bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatást megelőzően teljesítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

OKJ-s tanfolyamra járó személy egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól az a középiskolát befejező tanuló, aki nappali tagozatos OKJ-s tanfolyamon vesz részt?
Részlet a válaszából: […] ...tanuló után valószínűleg meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alábbiak alapján. Az említett közteher az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot biztosítja azoknak a személyeknek a részére, akik nem állnak biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Iskolarendszeren kívüli képzés közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak az OKJ 35811 03 számú szakképesítés-ráépülés munkáltató által kifizetett díja után? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy ebben az esetben a munkavállalónak nem keletkezik bevétele, ezért szja-fizetési kötelezettsége sincs?
Részlet a válaszából: […] ...– feltéve hogy arra a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként kerül sor – köztehervonzatával sem a munkavállalónak, sem a munkaadónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
1
…
19
20
21
…
40