Étkezési utalvány

Kérdés: Hol található arra vonatkozó szabályozás, hogy az étkezési utalványt előre vagy utólag kell-e adni a dolgozóknak? Milyen közterheket kell fizetni ezen juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési utalvány adómentességéről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja rendelkezik. E szerint adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére közvetlenül vagy az étkezőhelyi vendéglátás révén közvetve juttatott bevételnek – ideértve a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Helyi bérlet közterhei

Kérdés: Egy kft. minden munkavállalójának helyi (BKV) bérletet vásárol, kivéve azt, aki saját személygépkocsi használata után térítést kap. Milyen járulék- és szja-vonzata van a juttatásnak, ha kollektív szerződés szabályozza, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatás a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított személyszállítási szolgáltatás adóköteles része. A természetbeni juttatássá minősülésnek nem feltétele, hogy azt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

12 órás munkarend

Kérdés: Önkormányzati fenntartású idősek otthona dolgozói szeretnének 12 órás munkarendben dolgozni. Lehetséges-e ez a jelenlegi jogszabályok keretei között?
Részlet a válaszából: […] Az érintett intézményben foglalkoztatott munkavállalókra a Kjt. és a 257/2000. Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.A teljes munkaidőre vonatkozó előírásokat a közalkalmazotti jogviszonyban is részben irányadó Mt. 117/B. §-ban foglalt rendelkezések szabályozzák.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállaló munkaideje

Kérdés: Ellentétes-e bármely jogszabállyal, illetve jelenthet-e bármilyen problémát a cégnek vagy a munkavállalónak, ha egy 12 órában, folyamatos munkarendben foglalkoztatott alkalmazott beosztása szerint felváltva egy napot dolgozik, egy napot pihen, így általában többet dolgozik, mint az 5/2 munkarendben foglalkoztatottaknál elfogadott havi 180 óra? A munkaszerződésben hogyan lehet rögzíteni az előírtnál magasabb óraszámban történő foglalkoztatást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdése értelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, haa) a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Pihenőnapok kiadása

Kérdés: Kötelező-e a dolgozó heti két pihenőnapját mindenképpen két egymást követő napon kiadni akkor, ha a dolgozó munkarendje az alábbiak szerint folyamatosan ismétlődik: 1. nap – délelőtt 8 óra; 2. nap – délután 8 óra; 3. nap – szabadnap? A dolgozó délutános pótlékban részesül.
Részlet a válaszából: […] A heti pihenőnapok mértékére, összevonására, kiadására vonatkozó előírásokat az Mt. 124. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.Az Mt. a heti 5 munkanapos munkarendet tekinti általánosnak, és előírja, hogy a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Melegétkezési utalvány

Kérdés: Ki fizeti meg az adót abban az esetben, ha melegétkezési utalványt 8000 forint értékben kapnak a dolgozók? A 6000 forintos utalvány teljes összegében adómentes?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentesen adhat a munkáltató a munkavállalónak havonta 6000 forint értékben étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása révén, vagy ilyen szolgáltatások igénybevételére jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörnek minősül-e a napi 24 órás őrzési tevékenység? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni a dolgozók részére a 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörre fogalmi meghatározást a hatályos Mt. rendelkezései nem tartalmaznak.Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében akkor készenléti jellegű a munkakör, ha a tényleges munkavégzés – a munkakör jellegére, az általános szakmai szokásokra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Dolgozónak adott ajándék

Kérdés: Egy cég a karácsonyi ünnepekre tekintettel dolgozóinak kb. 12 000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékozott. Ugyanezt tervezi húsvétra is. Milyen közterheket kell ez után a juttatás után a kifizetőnek lerónia? Figyelembe lehet-e venni az 500 forint adómentességet?
Részlet a válaszából: […] A két ünnep között a szabályozás jelentősen megváltozott. 2003-ban a dolgozóknak adott ajándékra a kifizetői ajándékozás szabályait lehetett alkalmazni. A kifizető által magánszemélynek adott ajándék értékéből, kifizetőnként évente legfeljebb három alkalommal 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] 2004-től alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
1
24
25
26
28