187 cikk rendezése:
51. cikk / 187 Ellátások szülés esetén
Kérdés: A GYES-en kívül jogosult lehet valamilyen egyéb ellátásra az a munkavállaló, aki 2018. június 11-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke 2019. június 4-én született, akire tekintettel CSED-et igényelt, de nem volt jogosult az ellátásra, mert jelenlegi munkaviszonya előtt semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nem volt? Az édesanya egyedülálló.
52. cikk / 187 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
53. cikk / 187 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
54. cikk / 187 CSED folyósítása felmentési idő alatt
Kérdés: Megigényelheti a CSED-et az a várandós munkavállaló, akinek a jogviszonya felmentéssel megszűnik, végkielégítést kap, és a szülés várható időpontja március? Folyósítania kell a kifizetőhelynek az ellátást, vagy a felmentési bér mellett nem jogosult rá a kismama? A munkaviszony megszűnése után a munkaügyi központnál kell kérni az ellátás folyósítását?
55. cikk / 187 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kisadózó egyéni vállalkozó kismama, aki a szülés idejére, illetve az azt követő időszakra egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, mert egy pályázaton azzal a feltétellel részesült támogatásban, hogy a vállalkozásának folyamatosan működnie kell? Elveszti az ellátásra jogosultságát, ha a bevételre tekintettel ez alatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót?
56. cikk / 187 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
57. cikk / 187 Ellátások alapja második gyermek születésekor
Kérdés: Mi a táppénz alapja 2018-ban annak a kismamának, aki 2013-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik jelenlegi munkáltatójánál, első gyermeke után 2016. május 2-től 2016. augusztus 2-ig táppénzt, 2016. augusztus 3-tól 2017. január 17-ig CSED-et, 2017. január 18-tól 2018. augusztus 2-ig GYED-et kapott, 2018. augusztus 3-tól GYES-en van, és második gyermeke születéséig (ami 2018 novemberére várható) táppénzen lesz? A munkavállaló besorolási bére 160 000 forint/hó, a táppénz napi átlaga pedig 5247,30 forint volt. Szülés után mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja?
58. cikk / 187 Munkavégzés táppénz folyósítása alatt
Kérdés: Létesíthet új munkaviszonyt, illetve dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatottként egy másik munkáltatónál másik munkakörben az a munkavállaló, aki a főállásában keresőképtelen "9"-es kóddal a veszélyeztetett terhessége miatt? Tiltja bármilyen jogszabály ezt a megoldást?
59. cikk / 187 Szüléshez kapcsolódó ellátások határozott idejű munkaviszony lejárta esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re, illetve GYED-re a kismama az alábbi esetben? A munkavállaló 2016. október 3-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, illetve 2017. augusztus 1-jétől 2018. július 29-ig egy másik munkáltatónál is rendelkezik egy szerződéses munkaviszonnyal. A szülés várható időpontja 2018. augusztus 17., 2016. július 1-jétől "9"-es kóddal keresőképtelen állományban van, mindkét jogviszonya alapján táppénzben részesül, de a szerződéses jogviszonya lejártával természetesen az egyik táppénzjogosultsága is megszűnik. Jelenlegi munkaviszonya előtt 2015. augusztus 3-tól 2016. augusztus 31-ig a dolgozónak szintén volt egy határozott idejű szerződéses munkaviszonya ugyanannál a munkáltatónál.
60. cikk / 187 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
