218 cikk rendezése:
101. cikk / 218 Személygépkocsi-használat költségei
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaköri feladatok ellátásával összefüggésben felmerült személygépkocsi-használat költségeit megtéríteni a munkavállalónak, illetve a költségek megtérítését kötheti-e ahhoz a feltételhez, hogy a munkavállaló által használt személygépjármű a munkavállaló tulajdonában álljon? A munkáltató köteles-e a munkavállalónak a munkába járással összefüggésben felmerült személygépkocsi-használat költségeit megtéríteni? A munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához szükséges a személygépjármű használata, a munkáltató a munkaviszony létesítésének egyik feltételeként határozta meg, hogy a munkavállaló személygépkocsival, illetve személygépkocsi használatával rendelkezzen.
102. cikk / 218 Felmondási idő és végkielégítés számítása
Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
103. cikk / 218 Külföldi napidíj és költségek megfizetése
Kérdés: Kifizetheti-e forintban egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó társaság a sofőrök részére a 40 euró napidíjat, akik az így megkapott összeget a saját bankkártyájukról használják fel a külföldi útjaik során? Befizetheti-e a cég magyarországi bankfiókban a külföldön váratlanul felmerült szolgáltatás (tehergépjármű-javítás) költségeit a sofőr számlájára, aki ezután ezt is a saját bankkártyájával egyenlíti ki?
104. cikk / 218 Kiküldetés időtartama
Kérdés: Mit jelent az összeszámítás az Mt. kirendelésre vonatkozó szabályának értelmezésében, amely szerint a munkaadó éves szinten 44 napot, az összeszámítás szabályai szerint 110 napot rendelheti ki kiküldetési rendelvénnyel a munkavállalókat? Milyen járulékot kell fizetnie a cégnek a munkavállalónak kifizetett 44 napon túli kiküldetés esetén? Elszámolható-e költségként a 44 napon túli kiküldetés? Vonatkozik-e a 44 napos korlát a tagi jogviszonyban lévőkre is?
105. cikk / 218 Foglalkoztatás munkaszüneti napon
Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
106. cikk / 218 Gépjárművezetők napidíjának összege
Kérdés: Milyen összegű napidíj fizethető 2011-ben adómentesen a gépjárművezetőknek?
107. cikk / 218 Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
108. cikk / 218 Autópálya-matrica adója
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli 2011-ben a céges autókra vásárolt autópálya-matrica, a magánszemély részére saját autójához hivatali, üzleti utazáshoz vásárolt autópálya-matrica, illetve a magánszemély részére munkába járásra használt gépkocsihoz vásárolt autópálya-matrica díját?
109. cikk / 218 Külföldi munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a magyar munkáltatónak, aki Magyarországon külföldi munkavállalót alkalmaz? Vizsgálni kell-e a külföldi lakhelye szerinti biztosításának meglétét?
110. cikk / 218 Szerb állampolgár közterhei
Kérdés: Milyen bevallást és hogyan kell elkészítenie annak a szerb állampolgárnak, aki 2010. szeptember 30-ig egy magyar cég alkalmazásában állt, de 2010. április 8-tól külszolgálaton volt Szerbiában, így 183 napnál kevesebbet tartózkodott Magyarországon? Az adók és járulékok megfizetése a munkaviszony megszűnéséig a magyar jogszabályok alapján történt. Vissza tudja-e igényelni valamilyen módon az itteni befizetéseket a munkavállaló, tekintettel arra, hogy Magyarország és Szerbia között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről?