226 talált cikk a kiküldetés kifejezésre

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkavállaló saját személygépjárművének hivatali célú használatáért kiküldetési rendelvény alapján negyedévente ad költségtérítést, vagy havonta kellene fizetnie?

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató az alábbi esetben? Egy koreai anyacég dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, kettős munkaszerződéssel, azaz mind a koreai, mind a magyar vállalattal szerződésben állnak. KOR-HUN 1 igazolással rendelkeznek, mely szerint az Egyezmény 6.3 cikkével összhangban a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, állandó lakóhellyel Koreában rendelkeznek. A magyar társaság fizeti ezen kiküldöttek részére a lakásbérletet, gyermekeik iskoláztatását, iskolabuszát is. Ezen költségek – a belső cafeteriaszabályzat alapján – egyes meghatározott juttatásként kerülnek elszámolásra, 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. A KOR-HUN 1 igazolással rendelkező dolgozóknak adott egyes meghatározott juttatások, valamint a munkabér után a munkáltató nem fizet egészségügyi hozzájárulást, mivel az igazolással bíró dolgozók a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja szerint nem számítanak belföldinek.

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.

Kérdés: Jogosultak valamilyen juttatásra azok a gépkocsivezetők, akik egy Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézménynél dolgoznak készenléti jellegű munkakörben, és munkaszüneti napon a munkahelyükön készenlétben voltak, illetve néhányan belföldi kiküldetés miatt 500 forint napidíjban részesültek? Helyesen járt el a munkáltató, ha a munkaszüneti napi készenlét miatt pihenőnapot biztosított a munkavállalók részére? Jogosult valamilyen pluszjuttatásra a hétvégén készenlétet teljesítő gépkocsivezető?

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?

Kérdés: Ki lehet küldeni külföldi munkára 2013-ban az alkalmi munkavállalókat?

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.

Kérdés: Érvényesíthető 2012. szeptember-de­cem­ber hónapokra a családi kedvezmény az apa adóbevallásában abban az esetben, ha honvédségi alkalmazásban áll, tartós kiküldetésben van, ahol két kiskorú gyermeke is vele él, akik külföldön járnak iskolába? Megosztásra kerül ebben az esetben a családi kedvezmény? A szülők elváltak, és 2012. augusztus hónaptól az édesanya a MÁK-nál tett nyilatkozatával kérte a családi pótlék felfüggesztését, ettől az időponttól az édesapa családtagi pótlékban részesül. Mi a teendő abban az esetben, ha az anya nem járul hozzá, hogy az adóazonosító jele az apa adóbevallásában feltüntetésre kerüljön?

Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?