Szolgálati idő I.

Kérdés: Melyik időszakok fognak beszámítani a nyugdíjalapba annak a személynek az esetében, aki 1976. szeptember 1-jétől 1979. júliusig ipari tanuló volt, 1979. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig munkaviszonyban állt, 2001. október 31-ig munkanélküli-segélyt kapott, majd rehabilitált volt 2011-től 2013-ig, amely időszak alatt 4 órás munkaviszonyban állt 2012. december 5-től 2013. február 3-ig? Az érintettet ezt követően ismét leszázalékolták.
Részlet a válaszából: […] A tanulóviszonyban, ipari tanulóként eltöltött idő, valamint a munkanélküli-segély folyósításának időtartama a szolgálati időbe beszámít, de a negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíj szempontjából jogosultsági időként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Rokkantsági ellátás megállapítása

Kérdés: Milyen időket vesznek figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátása akkor állapítható meg, ha a rehabilitációs hatóság véleménye szerint az egészségi állapot 60 százalékos vagy kisebb mértéke véleményezhető, és a kérelmező a kérelem benyújtásakor betöltötte a 15. életévét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Kata összege nyugdíj folyósításának szüneteltetése alatt

Kérdés: 25 ezer vagy 50 ezer forint összegű tételes adó megfizetésére kötelezett egy öregségi nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki közszolgálati jogviszonyban is dolgozik, és emiatt a nyugdíj folyósítása szünetel?
Részlet a válaszából: […] Gyakran felmerülő kérdés, hogy miként alakul annak a kisadózónak a biztosítási kötelezettsége, akinek a nyugellátása folyósítása a Tny-tv. 83/C. §-a alapján szüneteltetésre kerül. Emlékeztetőül, fenti jogszabályi hely alapján az öregségi nyugdíj folyósítását –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Magasabb összegű tételes adó választása

Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy a kisadózó vállalkozó egyidejűleg két kisadózói jogviszonyában válassza a 75 ezer forintos tételes adó megfizetését?
Részlet a válaszából: […] Ez a lehetőség kizárt. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) pontja egyértelműen kimondja, hogy nem minősül főállású kisadózónak, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja

Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Az idevágó jogszabályok együttes olvasata alapján kijelenthetjük, hogy a 40 év jogosultsági időre tekintettel folyósított kedvezményes nyugdíj nincs veszélyben a nem főállású kisadózóként elért jövedelem miatt. Ugyanis a kereseti korlát, vagyis az ún. "éves keretösszeg"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Kiegészítő tevékenységű evaadózó társas vállalkozó

Kérdés: Kizárólag az egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja után, vagy egyéb kötelezettségek is keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozók járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségére – ellentétben az evaadózó egyéni vállalkozókkal – nincsenek speciális szabályok. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie annak a betéti társaságnak, amely a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű havi megbízási díjat fizeti ki egy magánszemély számára, és ezenkívül csak egy kiegészítő tevékenységű tagja van?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a betéti társaság (mint gazdasági társaság) szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, kivéve, ha büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetről, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Kisadózó ügyvédi iroda

Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 3. §-ának 2018. január 1-jén életbe lépő kiegészítése értelmében az említett időponttól valóban alanya lehet a kisadózó vállalkozások tételes adójának az ügyvédi iroda is.Ehhez kapcsolódóan természetesen változott a törvény – fogalmakat tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
1
13
14
15
57