Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft. heti 40 órás tagi jogviszonyban álló ügyvezetőjének abban az esetben, ha a kisvállalkozás ügy-felei leálltak, így neki sincs munkája? Az érintett ügyvezető egy betéti társaság kisadózó tagjaként jelenleg 25 ezer forintot fizet a kft.-tagságára tekintettel. Meg kell fizetnie a továbbiakban a havi 50 ezer forintos tételes adót, vagy esetleg a magasabb összegű 75 ezer forintos közterhet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Pontosításképpen megjegyezzük, hogy a tagi jogviszony nem lehet "40 órás", a munkaidő csak az Mt. szerinti munkaviszonyban értelmezhető. Tekintettel arra, hogy az ügyvezető a Ptk. értelmében végezheti a tevékenységét munkaviszony keretében, feltételezzük, hogy erről van szó....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 14.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege

Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés a jelenleg hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok egyik ellentmondására hívja fel a figyelmet, miszerint a rendszer jobban „jutalmazza” a magasabb járulékalapot, mint a szolgálati időt. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az életpályája jelentős...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 29.

Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, azonban ettől eltérően magasabb összegű tételes adófizetést is választhat. Ez utóbbi választás alapján fizetendő adó havi 75 ezer forint. A főállású kisadózó nyugdíjba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 29.

Magasabb összegű tételes adó választása

Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy a kisadózó vállalkozó egyidejűleg két kisadózói jogviszonyában válassza a 75 ezer forintos tételes adó megfizetését?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ez a lehetőség kizárt. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) pontja egyértelműen kimondja, hogy nem minősül főállású kisadózónak, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 27.

Kisadózó ügyvédi iroda

Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kata-tv. 3. §-ának 2018. január 1-jén életbe lépő kiegészítése értelmében az említett időponttól valóban alanya lehet a kisadózó vállalkozások tételes adójának az ügyvédi iroda is.Ehhez kapcsolódóan természetesen változott a törvény – fogalmakat tartalmazó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nem főállású kisadózó tételes adója

Kérdés: Vállalhatja magasabb összegű tételes adó fizetését az ellátási alap növelése érdekében egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, ezért jelenleg csak havi 25 ezer forintot fizet, amiért viszont nem szerez semmilyen jogosultságot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnos a kérdésben említett vállalkozónak nincs módja arra, hogy magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja. Erre a Kata-tv. 8. §-ának (4a) bekezdése kizárólag a biztosított kisadózó számára nyújt lehetőséget, aki a havi 50 ezer forintos tételes adó helyett az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 7.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a társaságban a minimumjárulékokat egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki önkéntes döntése alapján havi 75 ezer forint tételes adót fizet, tehát havi 136 ezer forintos ellátási alappal rendelkezik, és közben egy kft. személyesen közreműködő tagja lett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ez a kérdés mostanában egyre gyakrabban hangzik el, nevezetesen, hogy a magasabb összegű tételes adó választása mentesít-e a párhuzamosan fennálló egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban a havi adó- és minimálisjárulék-fizetési kötelezettség alól.A kérdésre nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A főállású kisadózó a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 81 300 forintos ellátási alapra tesz szert, így a nyugdíjjárulék-alapként is ez az összeg kerül rögzítésre. Ez pedig nem éri el a havi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 26.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást abban az esetben, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 17.