248 talált állásfoglalás a kereseti korlát kifejezésre

Kérdés: Valóban le kell vonni a korhatárt be nem töltött nyugdíjas munkavállalótól a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is abban az esetben, ha a munkavállaló keresete a jövő hónapban eléri a minimálbér 18-szorosát?

Kérdés: Meg kell fizetni a 22 százalékos ehót abban az esetben, ha egy alkalmi munkavállaló a 2016. évi jövedelme alapján túllépte a kedvezményes keretösszeget, és így jövedelme keletkezett, amit az szja-bevallásában be kellett vallani, vagy alkalmi munka keretében a foglalkoztató bármennyit kifizethet, és ennek kizárólag csak szja-terhe lesz?

Kérdés: Be kell jelenteni a nyugdíjbiztosítási szervnek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését abban az esetben, ha egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a nyugdíj folyósítása mellett dolgozik, és a munkát szeretné folytatni a nyugdíjkorhatár betöltését követően is?

Kérdés: Érdemes kérnie a nyugdíja újraszámítását annak az 1950-ben született munkavállalónak, aki közel három éve ment nyugdíjba, és mivel nem vonatkozott rá kereseti korlát, meglehetősen magas havibérrel került bejelentésre? Előfordulhat, hogy rosszabbul jár az új nyugdíj-megállapítással?

Kérdés: Dolgozhat heti 40 órás munkaviszonyban, illetve adott időszakonként beosztható túlórára egy rokkantsági ellátásban részesülő szakmunkás munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató figyeli, hogy a munkabére ne haladja meg a garantált bérminimumot?

Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik 2016. május hótól arra a munkavállalóra, aki 2014 augusztusától dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, a 44 százalékos egészségkárosodására tekintettel rehabilitációs ellátást kap, és rehabilitációs kártyával is rendelkezik? A munkavállaló 2015. január 1-jétől jelenleg is napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik a cégnél, tekintettel arra, hogy az ellátása veszélyeztetése nélkül korábban csak heti 20 órát dolgozhatott. Milyen feltételekkel foglalkoztatható tovább a munkavállaló úgy, hogy az ellátásra való jogosultsága is megmaradjon?