Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában foglalkoztatható az a megváltozott munkaképességű személy, aki a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság megállapítása alapján B2 minősítést kapott, és foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt?
Részlet a válaszából: […]

Az Mm-tv. sem munkaidő-, sem pedig kereseti korlátozást nem tartalmaz a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával összefüggésben.

(Kéziratzárás: 2024. 09. 30.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyértelmű a kültag személyes közreműködése, amely alapján társas vállalkozónak, egészen pontosan biztosított társas vállalkozónak minősül, hiszen szolgálati járandóságban részesül, ami nem nyugellátás, így nem tekintendő kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis erre utal az emelt összegű családi kedvezmény említése, illetve az egyidejű folyósítás – a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátásáról, azaz rokkantsági járadékról van szó, nem pedig az ezzel gyakran összetévesztett Mm-tv. szerinti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság nem nyugellátás, és az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, így biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjas személyek tekintetében továbbra sem létezik semmilyen jogviszonyban kereseti korlát.Ugyanakkor a Tny-tv. 83/C. §-a arról is rendelkezik, hogy az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra

Kérdés:

Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Nagyszülői GYES

Kérdés: Jogosult nagyszülőként gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére a munkavállaló? A munkáltató felvilágosította, hogy az anya dolgozhat az ellátás mellett, de a dolgozó ragaszkodik a GYES igénybevételéhez.
Részlet a válaszából: […] Ugyan szigorúbb feltételek mellett, de a gyermek nagyszülei ugyanúgy jogosultak a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére, mint a gyermek szülei. Az utóbbi években a megállapítás feltételei nem változtak. A jelentősége nyilvánvalóan csökkent, miután a szülők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés:

A szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Statisztáról van szó, napi 25 ezer forintos jövedelemmel. A 25 ezer forintos jövedelemmel vagy a nyugdíjalapként figyelembe veendő napi 6496 forinttal kell számolni?

Részlet a válaszából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának (éves szinten a minimálbér 18-szorosa) a számítása során biztosítással járó jogviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság szüneteltetésére, bizonyos esetekben visszafizetésére kötelezett akkor, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
1
2
3
…
24